A Tengger-kaldera és a Bromo

A Tengger minden bizonnyal Jáva szigetének legérdekesebb vulkáni együttese. Igen szövevényes történetének bizonyos részeit még ma is homály fedi. Két nagy vulkánról van szó, amelyeket az egymást követő kitörések során lerakódott láva- és vulkáni hamurétegek alakítottak ki (sztratovulkán). A vulkán két kalderája egybeesik. A horizonton lévő Ngadisari-kaldera három oldalát helyenként 600 m magas sziklafalak övezik. A terület sűrűn lakott és földjét művelik: a káposztaföldek látványa szokatlan e földrajzi szélességen. Ezeken a földeken kell keresztülvágni, hogy a sziklafalon túl elénk táruljon a Tengger-kaldera holdbéli tájra emlékeztető látványa, a 9 km átmérőjű mélyedés, amelynek világos hamuját a legkisebb szélfuvallat is felkapja. A vulkáni együttes neve – Tengger – is ezzel kapcsolatos. jávai nyelven „homoktengert” jelent. Középen öt vulkán sorakozik, amelyek közül egyedül a Bromo aktív.

A Bromónak 1800 óta közel 50 kitörése volt. Az utolsó 1980-ban zajlott. A vulkánt általában közepes erősségű kitörések jellemzik. Főként finom lösz-szerű, de gyakran nedves hamut köpköd magából, ami ennek az óriási csapadékmérőnek is felfogható vulkánnak a mélyén felgyülemlett víz hatására utal. A hamu, amelyet kibocsátott, betemette a környező tájat, többek között a közel fekvő Butakot, ami az oldalait szabályos távolságban barázdált vízmosásokról ismert.

A legújabb kutatások szerint a kaldera beomlása több ütemben történt, és az utolsó csupán 2500 évvel ezelőtt zajlott.

A Bromo szent vulkán, ahol minden évben jelentős tömegeket vonzó szertartásokat tartanak, ezért utat kellett nyitni a kráterhez. A hely nagyszerűsége és viszonylag könnyű megközelíthetősége miatt ez az indonéz turizmus fellegvára.

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu