Fogyóban Surtsey szigete - (2005.08.02.)

FOGYÓBAN SURTSEY SZIGETE
(2005.08.02.)

Az Izlandi Állami Rádió a minap arról tudósított, hogy a szigetország déli részénél elterülő vulkanikus Surtsey szigete a felére csökkent azóta, mióta 1967-ben kitörései véget értek. Az izlandi kutatók minden évben megvizsgálják a szigetet, így tettek múlt csütörtökön is, amikor Sturla Fridriksson - aki 1963 óta, a vulkán kialakulásának kezdetétől tanulmányozza a kihunyt tűzhányót - megállapította, hogy a vulkán a viharos tenger ostromlásának hatására jelentősen megfogyatkozott, olyannyira, hogy már csak a fele korábbi önmagának.

Hiába a nagymértékű fogyatkozás, úgy tűnik, hogy a vegetáció, mely ugyan kisebb helyre szorult vissza, a fajok számát tekintve érdekes módon növekedést mutat, jelenleg 50 növényfajt tartanak számon. A madarak száma is stagnál, rendre ugyanazok a fajok, egyedek költenek itt minden évben. A szigeten emlősök nem találhatók.

Surtsey klasszikus példája egy új vulkán születésének, 1963 november 8-án kezdődtek meg kitörései, az aktivitás pedig 1967 június 5-én ért véget. A vulkán a tengerfenékről, 130 méteres mélységből kezdett emelkedni, és november 15-én, a halászok szeme láttára érte el a tengerszintet. Az első néhány napon nem voltak robbanásos kitörések, de ahogy csökkent a víznyomás és emelkedett a vulkán a tengerszint fölé, úgy fokozódott a robbanások száma és ereje. A tűzhányó átmérője 1,5 kilométer, területe 2,8 négyzetkilométer. A vulkanikus sziget 33 kilométerre délre található Izlandtól, nevét egy izlandi mitológiában szereplő tűz óriásáról, Surtur-ról kapta.

Sarlós Ferenc - Érdi-Krausz Erika

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu