Sakurajima, állandó megfigyelés alatt

A Japánban, Kyushu szigetén emelkedő Sakurajima fiatal vulkán, amelynek csúcsát három mély kráter tagolja. Közülük napjainkban már csak a legdélebbi aktív. Állandó működését az utóbbi években naponta átlagosan egy – olykor erős – kitörés jellemzi. A vulkán oldalait a hamulavinák és vízfolyások mélyen felszántották.

Bolygónk 700 aktív vulkánjából 67 Japánban található. A Kyushu szigetén lévő Sakurajima (1118 m) a legismertebbek közé tartozik. Különleges fekvésével olyan félszigetet alkot, amely csaknem teljesen körbezárja a Kagoshimai-öblöt.

A hasonló nevű, több mint 500 ezer lakosú várost csak néhány kilométer széles kikötőcsatorna választja el a működő vulkántól. A 200 km átmérőjű öböl egy 22 ezer évvel ezelőtti hatalmas kitörés során beomlott óriási kaldera helyén van. A jelenlegi vulkán arra a körkörös törésrendszerre települ, mely délről határolja le a tenger borította kalderát. Ez a fiatal vulkán nem egészen 20 ezer éves. Hosszú, folyamatos robbanásos működés jellemzi, amelyet a heves kitörések szakítanak meg, nagy mennyiségű lávával.

A jelenleg is folyamatos működés 37 éve tart. A kitörések évente átlagosan 150-400 alkalommal ismétlődnek: ez jóval kevesebb, mint a Stromboli esetében, viszont intenzitásuk jóval nagyobb, mivel az andezites magma viszkózusabb. A kilövellő hamufelhők Kagoshimára hullanak vissza, amikor a keleti szél fúj.

1700 év alatt a vulkán történetében öt nagy kitörést jegeztek fel, amelyeket a félsziget területét növelő lávafolyások kísértek. A legnagyobb jelenkori kitörés 1914-ben volt. A vulkántól 1000 km-re, Tokióig eljutó hamueső mellett 2 km3 salakos láva borította be a tájat. Egy japán vulkanológus kiszámította, hogy ezt a tömeget 340 millió 10 tonnás kamion szállíthatná el.

A katasztrofális 1914-es kitörés után az öböl alja és partjai közel 1 m-rel megsüllyedtek a nagyjából kiürült magmakamra felett. „Normális” időszakban a vulkán lassan felduzzad, mivel a hamukibocsátás mértéke kisebb a magma mélybeli utánpótlásánál.

A vulkán lassú „belélegzését” hirtelen a „kilégzés” fázisa követi. E jelenség szabályos egymásutánját több más vulkán esetében is megerősítették, ahol megfigyelőállomást állítottak fel, így a vulkán kitörését megelőző duzzadása („belélegzés”) előrejelzéshez felhasználható.

Kagoshima városa alkalmazkodott e veszélyes szomszéd jelenlétéhez. A háztetőket olyan anyagból készítették, amely a hamuesőnek ellenáll. A növényeket, különösen a zöldségeket úgy választották ki, hogy megfeleljenek ezeknek a környezeti feltételeknek. A kellően tájékoztatott lakosság különösebb félelem nélkül várja a következő katasztrófa hírét, bízva a megfigyelőállomásban és tudósaiban. Mindeközben a turisták özönlenek, hogy gyönyörködjenek a kitörések látványában és a táj szépségében, valamint, hogy kihasználják a jótékony hatású hévizeket.

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu