Merapi: folyamatos veszély

A Merapi Jáva 25 aktív vulkánja között különleges helyet foglal el. A „tűzhegy”-nek 200 év alatt 64 kitörése volt, amelyek felét izzófelhő-képződés kísérte – ez pedig világrekordot jelent. Mintegy 10-12 kitörés pedig áldozatokat is követelt: ez Indonézia leggyilkosabb vulkánja.

A Merapi 2950 méteres magasságával, a világ legsűrűbben lakott alföldje fölé magasodik. Yogyakarta városa pedig déli lejtőinek aljában terül el, és ma is terjeszkedik. Ez vitathatatlanul veszélyhelyzetet teremt.

Ennek a viszkózus magmájú andezites vulkánnak az a sajátossága, hogy szinte állandóan működésben van. Normális működés közben a láva a kissé csorbított peremű kráterben felboltozódik, majd egy bizonyos mennyiség felett ez a lávadóm a peremen túlfolyik; így egyensúlyi helyzet alakul ki az utánpótlás és az önpusztítás között. Ez utóbbi vagy egyszerű beomlással (izzó lavina), vagy nagynyomású gázok robbanásával (izzó hamufelhő) jár együtt. E jelenségek gyakorisága – akár több tucat is lehet naponta – jól mutatja, hogy a vulkán növekedése folytonos, bár szemmel nem érzékelhető. Kitörésről csak krízis esetén beszélhetünk, amikor a folyamat felgyorsul, és a lávadóm részlegesen vagy teljesen beomlik, ahogy az 1984-ben és 1992-ben is történt. A következő órákban vagy napokban, ugyanabban a kráterben egy új lávadóm kialakulása indult meg. A jelenlegi kráter 1961-ben nyílt fel teljesen, egy az évszázadonként csak néhányszor előforduló katasztrofális kitörés során. Az előző kataklizma 1930-31-ben történt, 1370 áldozatot követelve.

Látványos voltuk ellenére ezek eseti kitöréseknek tekinthetők egy csaknem állandó folyamatban, ami ellentétes egy andezites vulkán működésével.

A legutóbbi két kitörés alkalmával készített szeizmikus adatok némi magyarázattal szolgálhatnak. Mintegy 2 km-es mélységben a központi járat kiszélesedik, ahol a magma felgyülemlik; ez a tartalék lenne tehát az, ami a felszíni lávafolyás mennyiségét befolyásolja és a mélyből táplálkozó rendszertelen utánpótlást folyamatosabb, kitöréses aktivitásra változtatja.

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu