Maluku vulkánjai

A Molukkák néven is ismert Maluku-szigetek (74 500 km2) csoportja Celebesz és Új-Guinea között terül el. Egykor Európában Fűszer-szigetekként említették az Indonéz-szigetvilág ezen legkeletibb tagját, mivel innen származtak az illatos trópusi fűszerek, pl. a szerecsendió, a szegfűszeg és a fahéj. Az aktív szubdukciós övezetben – a Banda-tengeri és a Halmahera-sziget menti zónákban óceáni típusú lemezrész bukik alá –, az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer találkozásánál fekvő szigeteket részben vulkáni eredetű, részben fiatal üledékes kőzetek építik fel, ill. helyenként korallszirtek alkotják.

A szigetcsoport északi részének legnagyobb tagja Halmahera (17 998 km2). A sziget alakja nagyon hasonlít Celebeszhez. Négy hosszú félszigete közül az észak-nyugatin fiatal vulkánok sora emelkedik, míg a többi félszigetet idősebb vulkanitok és harmadidőszaki üledékekből álló, töréses szerkezetű hegységek alkotják.

A nagyobb vulkánok közül a legaktívabb Dukono legutóbbi kitörése 1978-ban volt. A sziget északi részét 1994-ben súlyos földrengés is megrázta.

Az apró Ternate vulkáni szigete Halmahera nyugati partjai előtt emelkedik. Az egész sziget lényegében egy 1721 méter magas rétegvulkán, mely lávaárakból és piroklasztikumokból épül fel. 1983-ban, majd 1994-ben működött utoljára. A szomszédos Tidore sziget is egyetlen tűzhányó. A nyugatabbra fekvő Sula-sziegetek Celebesz keleti félszigetének folytatását képezik, harmadidőszaki vulkanitok és homokkövek építik fel.

A Maluku-szigetek középső csoportján a Kis-Szunda-szigeteken végighúzódó hegységrendszer nyugat felé visszakanyarodó íve folytatódik. A szigetek közül Seram a szigetcsoport második legnagyobb (17 150 km2) tagja. Idős kristályospalák, jól karsztosodó triász és neogén időszaki mészkövek építik fel, a fiatal vulkanizmus nem érintette a szigetet.

Seram legmagasabb csúcsa 3055 méterig emelkedik, környékén hozták létre a Gunung Manusela Nemzeti Parkot. A sziget partjai mentén korallszirtek, zátonyok sokasága található. nagyon hasonló felépítésű a Seram nyugati folytatását képező Buru szigete is.

Ugyanakkor a Seramtól délre fekvő, a szerecsendió őshazájának tekinthető Banda-szigetek vulkanikus eredetűek, a banda-tenger 5000-7000 méteres mélységéből emelkednek ki. A tűzhányók közül az Api legutóbbi, 1988-as kitörése elpusztította a sziget kókuszpálma-ültetvényeit. A Maluku-szigetek legdélibb, apró szigetei (pl. Damar) is főleg a tenger szintje fölé magasodó vulkánkúpok. Keletebbre a Tanimbar-szigetek egy tenger alatti hátságra épültek, míg a Kai-szigetek nagy része korallmészkőből álló atoll, az Aru-szigetek pedig már a földtanilag Ausztráliához tartozó sekély selftengerből emelkednek ki.

(Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza;
szerkesztette: Próbáld Ferenc – Horváth Gergely –
ELTE Eötvös Kiadó – Budapest, 1998.)

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu