A Kelud vulkán haragja: sárfolyások

A kb. 130 000 km2 nagyságú, több mint 90 millió lakosú Jáva sziget keleti részén fekvő Kelud vulkán gyakori laharairól – vulkáni sár- ás törmelékfolyásairól – híres, amelyek vagy esővel, vagy a krátertó hirtelen kiürülésekor zúdulnak alá, és borítják el a környező vidéket.

A legerősebb laharok 1990-ben, a február 10-i kitörés után öt-hat nappal keletkeztek. A kitartó esők okozták, melyek az izzó felhők vastag és laza üledékeit ragadták magukkal. A völgy felső részein felhalmozódott hamu a kráter vizével keveredve rendkívül romboló hatású volt. Mangli vidékén a sárfolyam egy banán- és kávéültetvényt mintegy 2 méteres vastagságban beborított.

Az 1919-es kitörésnek is szörnyű következményei voltak: a krátertó 38 millió m3-nyi vize a vulkáni kőzetekkel összekeveredve 38 km hosszan, 64 km/h átlagsebességgel áradó laharokat alkotott.

A sárfolyás 5110 áldozatot követelt és 104 lerombolt település maradt utána; 131 km2-nyi területet 40-100 millió m3-es üledék borított be. A katasztrófa után hiába építettek a hollandok alagutakat a kráter és a vulkánt délnyugat felé lecsapoló völgy között, az enyhébb kitörésekkor – mint amilyen, pl. az 1990. február 10-i volt – még mindig keletkeznek laharok, mert az erős monszunesők újra mozgásba hozzák a vulkán körül kilövellt anyagokat.

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu