Hverfjall-kráter

HVERFJALL-KRÁTER (Izland)


A Föld leghatalmasabb erői alakították ki azt az ősi, kőcsipkés pompát, melynek Izland zord fenségét köszönheti. A holdbéli tájakra emlékeztető környezet annyira "hiteles", hogy többek között az asztronauták is ezen a területen készültek expedícióikra.

A Hverfjall-krátert egy rövid, ám annál erősebb vulkánkitörés hozta létre mintegy 2800 évvel ezelőtt. Míg másutt a kiömlő láva hatalmas kúpot formál, itt az olvadt magma azonnal találkozott a talajvízzel, amint kibuggyant a föld mélyéből. Az így bekövetkező robbanás széles krátert vájt ki, mely főként hamuból és horzsakőből áll. A kráter csaknem kilométeres átmérőjű, a salakkúp pedig 200 méter magas. A környéken mindenütt látszanak a felszín alatti forrongás nyomai. Az 1720-as évek kitörései és a Krafla vulkanikus tüzek az 1970-es években gázkrátereket és bugyogó iszapmedencéket hagytak hátra a környező tájon – átformálták a területet, látszólag élettelen, titokzatos és mégis lélegző tüzeket szítva.

A Hverfjall Izland legnaposabb vidékeinek egyike, az ország negyedik legnagyobb tavától, a Myvantntól északra, mely valóságos oázis a lávasivatagban. A vulkáni lávaárkok és kráterek, hamukúpok és gejzírek közé minden évben vízimadarak ezrei látogatnak el.

Michael Bright - 1001 TERMÉSZETI CSODA
GABO Kiadó, Budapest, 2005. nyomán)

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu