A hullott piroklasztikus kőzetek

A piroklasztikus vagy „tűzi törmelékes eredetű” kőzetek közül a horzsakő a legismertebb, ez azonban csak egyike annak számtalan típusnak, amelyeket a tűzhányók szilárd törmelékanyagként lövellnek ki magukból.

A hullott piroklasztikumot röviden tefrának is szokták nevezni. A tefra tulajdonképpen a vulkánok által kilövellt mindenfajta szilárd törmelékanyag gyűjtőneve, s bázisostól savanyúig magában foglalja az összes kőzetfajtát. Egy adott helyen a tefra különböző törmelékdarabok széles skáláját foglalhatja magában, amelyek elkülönítésére az alábbi kifejezéseket használhatjuk:

  • Por (hamu) – minden 4 milliméternél kisebb átmérőjű részecske.
  • Lapilli (“kis kő”) – mérete 4-32 milliméter.
  • Bombának és tömbnek a 32 milliméternél nagyobb átmérőjű darabokat nevezzük.

Mivel a legkevésbé heves (Hawaii-típusú) és a leghevesebb (pliniusi-típusú) kitörések között a különbség nagy, nem túl meglepő az sem, hogy a különböző típusú kitörések során keletkező piroklasztikus kőzetek is nagymértékben különböznek egymástól.

Kutatások során kimutatták, hogy a különböző kitörésekkel kapcsolatos piroklasztikus kőzetek azonosítása objektív kritériumok alapján történhet. Ilyen objektív kritériumok például a kilövellt anyag össztérfogata, a kürtőtől való elszállítódás távolsága, a töredezettség mértéke, s bármely ponton a szemcsenagyság eloszlása.

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu