Pico de Fogo

PICO DE FOGO (Zöld-foki-szigetek, Atlanti-óceán)


A Zöld-foki-szigetek vulkanikus eredetűek, és 1456-ig lakatlanok voltak: a portugál hasjósok akkor fedezték fel őket. A szigetcsoport a nyugat-afrikai Szenegál partjaitól mintegy 500 km-re található egy óceáni kéreglemezen, amley 120-140 millió éves lehet. A Fogo ("tűz") nevű szigethez tartozó Pico a szigetcsoport egyetlen ma is aktív vulkánja.

Meredek, 2829 méter magas kúpként emelkedik ki az Atlanti-óceánból. Bazaltvulkán, amelyet forró pontként tratanak számon, s az Azori- és Kanári-szigetek típusház tartozik. A Fogo-sziget egyetlen masszív vulkáni kúpból áll, de meghökkentő az ellentét a száraz, sivatagos déli, illetve a csapadékos és meglepően termékeny északi fele között. Az északi és nyugati részeken földimogyorót, babot, kávét, narancsot és dohányt termesztenek. A kalderában termő szőlőből, melyet a 19. század elején a szigetre száműzött franciák honosítottak meg, erős, testes vörös bor is készíthető. Leszármazottaik ma is ugyanazokat a borkészítési eljárásokat alkalmazzák, ám mivel kevés a szigeten a hordókhoz szükséges faanyag, az italt régi petróleumtartályokban tárolják, ami bizarr utóízt ad neki. Fogo legjobb terműterületeinek egy része a 9 km átmérőjű kaldera viszonylag sík alján található, s azok, akik ebben a veszélyes zónában laknak, tudják, hogy ha kitör a tűzhányó, el kell hagyniuk otthonaikat, mint erre 1995-ben is volt már példa.

Március 25-én a szigetlakók gyenge, ismétlődő földrengéseket észleltek. Április 2-án éjjel a Pico kalderán belüli kúpjából folyni kezdett a láva. Hét kürtő is aktivizálódott ekkor, a tűzijáték során vulkáni bombák repültek az égbe, gázok és 2000 méter magasságig emelkedő hamufelhő kíséretében. Több mint 5000 ember kényszerült elhagyni a kalderát, hogy a parton keressenek menedéket. Két lávafolyam is létrejött egymás fölött. Hosszuk elérte a 4 kilométert, szélességük a 600 métert, hőmérsékletük pedig az 1026 °C-t. A láva elpuszított egy települést és művelés alá vont földeket semmisített meg: a Fogo visszakövetelte magának a kalderát.

Michael Bright - 1001 TERMÉSZETI CSODA
GABO Kiadó, Budapest, 2005. nyomán)

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu