A Flegrei-mező vulkánmorfológiai jellemzése

A FLEGREI-MEZŐ VULKÁNMORFOLÓGIAI JELLEMZÉSE


Nápolytól nyugatra a Flegrei-mező (Campi Flegrei, azaz "Lángok mezeje" 150 km2) fiatal vulkánok együttese. Különféle vulkáni kúpok (összesen 27), kráterek és kalderák sűrű csoportosulása. Több mint 50 kitörési hely ismeretes. Itt a vulkáni tevékenység az Ős-Flegrei kialakulásával kezdődött minden valószínűség szerint a fiatal pleisztocénben (A. Rittmann 1960). A fő vulkánosság würm korszaki. Az Ős-Flegrei központjában mintegy 18 km átmérőjű hatalmas kaldera szakadt be, amely a Pozzuoli-öblön kívül a Nápolyi-öböl egy részére is kiterjedt. A későbbi vulkáni működés során feltöltődött, több helyen viszont vulkánszerkezeti beszakadásokkal jelentősen kitágult, ezért eredeti kiterjedése már nem rekonstruálható. Így komplex folyamatokkal kialakult poligén kaldera, amelyben a későbbi beszakadások során másodlagos fiókkalderák jöttek létre.

A Monte Nuovo 135 m magas kúpja 1538-ban egyetlen kitöréssel keletkezett, 40 millió m3-nyi anyaga pár nap alatt tört felszínre. A monovulkánok prototípusa. Szabályos kúpját barrancok szabdalják. Külső enyhébb lejtőjén a - főleg teraszos - szőlőművelés során azonban ezeket betemették. A 120 m mély kráter meredek oldalában viszont a barrancok felső szakaszukon tovább mélyülnek és felszabdalják, alul pedig felhalmozzák hordalékukat. Tehát itt is ugyanazt a folyamatot figyelhetjük meg - csak arányosan kisebb méretekben -, mint a Vezúv sokkal nagyobb hamukúpján.

ÉNy-i lábánál a Averno-tó (18 km2, 1 km széles és 67 m mély) krátertóként élt a szakmai köztudatban. Ottjártamkor a geofizikusok pontos térképet készítettek a tófenékről, amelyen világosan kirajzolódott három kráter. Ezek szerint ez is kalderató. Nevét - ami madártalant jelent - onnan kapta, hogy a fölötte elrepülő madarakat a felszálló kénes gázok megölték, ami szolfatáraállapotára utal. Pozzuoli mellett az 500 m átmérőjű Solfatara-kráter ma is forró gőz- és kénes gázfelhőket áraszt. Belsejében aktivitástól függően különböző nagyságú - többnyire néhány deciméter magas - laza anyagú, apró kúpok épülnek. Az egész partvidék - legfeltünőbben itt - folyamatos szintváltozások nyomait mutatja. Az Astroni erdővel benőtt, tufából álló kalderájának közepén lávakúp emelkedik, az Agnano sokkal nagyobb kalderája viszont feltöltődött, teljesen lapos.

(Dr. Székely András: Vulkánmorfológia -
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1997. nyomán)

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu