Magyar nyomvonalon ismét felvonó épülhet a Vezúvra

A világ egyik leghírhedtebb vulkánján, a dél-olaszországi Vezúvon a tervek szerint a korabeli nyomvonalán építik meg azt a felvonót, amelynek elődje egykoron a XIX század végéig szállította az utasokat a vulkánra.

A siklót 1880. június 6-án helyezték üzembe és a világon ez volt az első olyan szerkezet, amelyet aktív tűzhányóra építettek. Meglepő, de mint oly sok minden újításnak, ennek kivitelezője is magyar befektető, Oblieght Ernő volt. Tőle származott az az ötlet, hogy a szamarakat és öszvéreket egy közlekedési eszközzel helyettesítsék. Az 1860-as évek végén területet vásárolt a Vezúv oldalán, majd megszerezte a felvonó építéshez szükséges jogokat. Az építmény híre hamarosan világszerte elterjedt, sőt még egy népszerű dal is született róla, a „Funiculi funicula”.

1903-ban a gőzzel működtetett siklót elektromos szerkezet váltotta fel. Ez mindössze három évig üzemelhetett, mert az 1906-os kitörés az állomásokat és a kocsikat is lerombolta. A károkat ugyan még rendbe hozták, sőt a felvonót ekkor teljesen felújították. 1944-ben viszont, amikor a vulkán mindezidáig legutolsó kitörése lezajlott, a jármű olyan károkat szenvedett, amelyek már nem voltak helyrehozhatók.

Most, hatvan évvel később, a régi állomás helyét már megvásárolták a befektetők, és ha ehhez maga a hegy is „beleegyezését” adja, újra indulhat a felvonó.

A dolog pikantériája, hogy a nápolyi régió településeinek önkormányzatai a közelmúltban kampányszerű felhívásban fordultak a Vezúv miatt veszélyeztetett térségben élőkhöz, aminek célja, hogy anyagi juttatás fejében elköltözésre bíztassák az embereket.

Az 1944-ben elpusztult felvonó maradványai
Az 1944-ben elpusztult felvonó maradványai

Furcsa, hogy akkor, amikor egy a múltban már a veszélyességéről tanúbizonyságot tett vulkán soron következő aktivizálódásától tartani lehet, egyesek igen nagy kockázatvállalásra képesek.

A Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) néhány tagja 2000-ben abban a szerencsében részesült, hogy a hírhedt Vezúv 330 méter mély kráterébe is túrát tehetett. Erről a különös élményről, és még sok egyéb érdekességről a BEBTE internetes oldalán (www.bebte.hu) olvashatnak.

Érdi-Krausz Erika – Lieber Tamás

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu