Előrejelzés a Vezúvon

Miután a Vezúv esetleges kitörése több százezer ember életét veszélyezteti, a vulkanológiai kutatások egyik legfontosabb területe, hogy minél jobban előre jelezhető legyen, egy esetleges kitörés mikéntje és várható időtartama.

A szakemberek műszerek segítségével a vulkán fizikai, kémiai és geológiai változásait figyelik, illetve a korábbi kitöréseket, tanulmányozzák annak érdekében, hogy megismerjék a vulkán természetét, és így minél pontosabban meg tudják jósolni az esetleges aktivizálódást.

Különböző mérésekkel bizonyított, hogy a Vezúv utolsó, 1944-es kitörése óta a magmacsatorna betömődött és a magma kb. 10 km-es mélységben van. Az újabb kitörést, az olvadt kőzetanyag felszínre jutása előtt minden bizonnyal az alábbi változások fogják megelőzni:

  • A vulkáni építmény megemelkedik, mivel a hegy belsejében megnő a nyomás
  • A szeizmikusság megváltozik, mert a magma emelkedésével új törésvonalak nyílnak
  • A magma magas hőmérséklete miatt (850-1200 °C) a mágneses, gravitációs és elektromos mező megváltozik
  • Új fumarólák jelennek meg
  • A környező vizek (így a tengeré is) hőmérséklete és kémiai összetétele megváltozik

Annak érdekében, hogy a kitörést minél pontosabban előre jelezhessék, a fenti változásokat figyelik a vulkanológusok, mégpedig az alábbi módszerek segítségével:

  • GPS műholdas berendezés segítségével – mely 1998 óta működik – folyamatosan mérik a talajszint változását a tengerparton és a vulkánon. Az igen precíz műszer mind a függőleges, mind a vízszintes eltéréseket egy centiméteres pontossággal kimutatja. A GPS állomások a Vezúvról, a Flegrei-mezőkről és Ischiáról automatikusan az obszervatóriumba továbbítják az adatokat.

  • A földrengéseket is egy mérőműszer-hálózattal figyelik, amely automatikusan minden mozgást feljegyez. Ezek a szerkezetek képesek meghatározni a rengés központját és azt is ellenőrzik, hogy a rengés mekkora területre terjed ki a felszínen. Ez a műszer is a Vezúvon kívül még Ischiát és a Flegrei mezőket vizsgálja, így megfigyelés alatt tartja a Nápolyt körülvevő teljes vulkáni területet. A földrengés mérő rendszernek tíz állomása található a Vezúvon, egy pedig a krátertől 15 km-re lévő Nolában. Az utóbbi néhány évtizedre alacsony energiájú, kis rengések voltak jellemzők.

  • A gázok, fumarólák és vizek hőmérsékletét és összetételét folyamatosan geokémiai érzékelők figyelik, és természetesen feljegyzik a mért adatokat. Mivel a magma emelkedése során a gázok előbb jutnak a felszínre, mint a láva, ezért a gázok pontos előrejelzést tudnak adni a kitörésről. A CO2 és SO2 gázok, amennyiben a törések mentén jutnak a felszínre, akkor új fumarólák jöhetnek létre. Hogyha pedig a vízbe jutnak, akkor a gázok azt felmelegítik és megváltoztatják kémiai összetételét.

Az utóbbi néhány évtizedben egyik mérőműszer sem mutatott változást a vulkánon.

Összeállította: Érdi-Krausz Erika

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu