A Vezúv és a II. világháború

Korabeli újsághír és beszámoló a vezúv 60 évvel ezelőtti kitöréséről


Minden bizonnyal az elmúlt évszázad egyik leglátványosabb természeti katasztrófája a Nápoly fölé magasodó hírhedt Vezúv 60 évvel ezelőtti kitörése volt. A jelenség egyesekben rémületet és pánikot keltett, másoknak pedig csodálatára vált. Nyilván míg az előbbiek közé a helyi lakosság, addig az utóbbiak csoportjába azok az emberek tartoztak, akik csak átmenetileg tartózkodtak a tűzhányó közelében. Ne feledjük, hogy ezen a helyen ekkortájt nemcsak a természet háborúzott.

Négy nappal Nápoly utolsó német bombázása után, 1944. március 18-án a Vezúv kitört. Néhány nappal korábban kisebb földmozgások már jelezték, hogy a vulkán ismét működni kezd. A kitörés ideje alatt, amíg a hegy hatalmas mennyiségű izzó anyagot lövellt ki, sok ház semmisült meg, és San Sebastiano városának fele elpusztult.

A szövetségesek vesztesége lett az a környező települések egyikén állomásozó nyolcvannyolc B-25-ös amerikai bombázó, melyeket a nagymennyiségben lehulló vulkáni hamu tett tönkre.

A helyi újságok március 21-én ezt írták: „A Vezúv már napok óta több ezer tonna izzó anyagot lövell ki. A láva, amely a korábbi lávafolyások nyomát követi, három irányba folyik. Ennek következtében súlyos károkat szenvedett el a hegy élővilága, de San Sebastiano lakosságát is evakuálni kellett, mivel a városba vezető utat szintén elborította az izzó kőzetfolyam. Ugyanakkor Torre Del Greco települést sárfolyam fenyegeti, de itt még nem rendeltek el kitelepítést. A lávafolyam kb. 200 méter széles, lassan dél felé halad, percenkénti 3-4 méteres sebességgel. 1944 előtt a vulkán 1929-ben volt aktív, de a most okozott károk a Vezúv Obszervatórium munkatársai szerint 1872 óta a legsúlyosabbak.”

Az újság arról is említést tesz, hogy a Szövetségesek éppen ekkor foglalták el a Vezúv Obszervatóriumot, hogy meteorológiai állomásként használják. A létesítmény korábbi vezetőjét egy kis szobába száműzték, hogy onnan nézze végig a március 29-ig tartó kitörést, amely során kialakult a napjainkban is látható 330 méteres mélységű kráter.

Egy, a közelben állomásozó brit katona, Norman Lewis így írt az eseményekről: „A Vezúv kitörése az egyik legfenségesebb látvány volt, amit életemben valaha is láttam. A füst olyan lassan szállt, hogy nem látszott mozogni, de a felhő estére 30-40 ezer láb magas volt, és több mérföldnyire is elnyúlt. Éjjel látszott, ahogy a vörösen izzó láva folyik a hegy oldalán. A háborútól sújtott város szerencsétlen lakói eddig is sokat szenvedtek. Már csak a Vezúv hiányzott.”

Érdi-Krausz Erika – Láng István – Lieber Tamás

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu