Stromboli-expedíció 2000

Tűzhányók földjén

    Expedíció Olaszország vulkánjaihoz    

A vulkán szó hallatán sokaknak az emberéleteket fenyegető, híradásokból ismert természeti katasztrófa jut eszébe. A vulkáni táj sokak szemében kietlen, rideg, holdbéli, élőlényektől mentes területet jelent, ahol nem él meg növény, ahol nem tartózkodik állat, és amelyet ha tehet, az ember is elkerül. Valójában azonban a tájkép korántsem sivár és egyhangú. Számos növény és állat alkalmazkodása, megannyi geológiai forma, kőzet és ásvány teszi változatossá a vulkáni hegyeket, melyek nagy részét a természet - gigantikus energiák közepette - szüntelenül ma is formál, alakít. És mivel ezek a jelenségek emberi léptékben is mérhető idő alatt zajlanak le - ellentétben más geológiai folyamatokkal, például mészkőhegyek képződésével, cseppkőbarlangok kialakulásával -, a vulkánok tanulmányozása sok mindenre választ adhat; például az évezredekkel, évmilliókkal ezelőtt lejátszódott, bolygónk mai állapotát meghatározó folyamatokra.

Magyarország hegyeinek nagy része vulkáni eredetű, mint pl. a Börzsöny, Mátra, Zemplén, Balaton-felvidék stb., de ezek már kivétel nélkül több ezer éve inaktívak és nagyrészt lepusztultak, elvesztették jellegzetes vulkáni formájukat. Az aktív vulkanizmus tanulmányozására hazánkban tehát nincs mód. Annak, aki ez iránt komolyan érdeklődik, egy olyan terület meglátogatását ajánljuk, amely - némi nélkülözés árán - viszonylag kevés anyagi ráfordítással felkereshető. Dél-Európa azon országáról van szó, amely számos, a vulkánosság szempontjából aktív, illetve utóvulkáni területtel büszkélkedik. Az Olaszországban található működő tűzhányók szinte mindegyike, a földrajzi szakirodalomban egy-egy vulkáni prototípust jelöl. A hírhedt Vezúv és Szolfatára, Európa legnagyobb vulkánja az Etna, az utóvulkáni működéseiről ismert Vulcano és a világ egyik legmegbízhatóbb tűzhányójaként nevezetes Stromboli számtalan érdekességet tartogat az őket meglátogató turisták, kutatók számára.

A dorogi barlangkutató egyesület immáron második alkalommal szervezett tapasztalatszerző nyári expedíciót közép- és dél-Olaszországba, hogy a vulkánokról adatokat, leleteket gyűjtsön iskolák és múzeumok számára, kapcsolatokat építsen ki az ottani szakemberekkel. A következőkben a 19 főből; dorogi, esztergomi, budapesti, abonyi érdi, balatonfüredi és bogyoszlói fiatalokból álló társaság kalandos, de tudományos szempontból eredményes vállalkozásának képes beszámolóját olvashatják.

 
 

    A Vezúv látképe tisztes távolságból, a Sorrentói-félszigetről    

A Vezúv jellegzetes alakját két koncentrikus kúp alkotja. A vulkán valójában egy ikerhegy, vagyis kettős hegy: a Monte Somma, a nagyobb és külsőbb rész régebbi képződésű. A belső, a tulajdonképpeni Vezúv, egy későbbi korban emelkedett ki, és az elsőtől egy, a nyugati részén Atrio del Cavallo néven, míg a keleti részen a Valle dell`Inferno néven ismert bemélyedés választja el. A régebbi vulkán óriáskráterének (kaldera) a kerülete kb. 12 km, míg átmérője átlagban kb. 3500 m. A külső kúp legmagasabb pontja, a Punta Nasonénél mérve 1132 méter. Feltételezik ugyanakkor, hogy a múltban elérte a 2500 métert. A második kúp, azaz a Vezúv magassága 1182 méter. A hírhedt i.sz. 79-es kitöréséről nevezetes vulkán ma még látszólag békés álmát alussza. A vulkanológusokat azonban ez cseppet sem nyugtatja. A kutatók 24 órás készenlétben figyelik és regisztrálják a föld mélyében lezajlódó folyamatokat. Jelenleg leginkább a kráter aljától (-330 m) 5 km-es mélységben lévő, megszilárdult lávadugótól tartanak, amely a magmacsatornát teljes egészében elzárja. Ha túl nagy mennyiségű gáz halmozódik fel alatta, az a pezsgősdugóhoz hasonlóan kirobban a helyéről. A Vezúv aktivitására az évszázadonkénti egy kitörés jellemző. Az utókorra maradt pompei és herculaneumi régészeti leletek alapján kétségkívül leghíresebb a 79-es kitörés volt, de hasonlóan drámai események zajlottak le például 1631-ben is. A Vezúv 1944-ben tört ki utoljára, azóta nyugalmi állapotban van. Néhány 80 °C körüli kigőzölgés (fumarola) azonban éberségre inti a hegy őreit. A szakemberek a következő kitörés erősségét és a várható pusztítás mértékét a Pompei katasztrófához hasonlítják. Mindezek ellenére a hegy lábához települt lakosság (Nápoly és térsége) viszonylagos nyugalomban éli életét. Veszély esetén a négymilliós lakosságból jelenleg 700 ezer ember kitelepítése biztosított!

 
 

    Ereszkedés a kráterbe    

Fantasztikus, ugyanakkor hátborzongató élményt jelentett ez a kirándulás. Kezdetben kötélen ereszkedtünk, majd a kb. 70 fokos, omladékos lejtőn araszoltunk, vagy inkább csúszkáltunk közel 3 órán keresztül, míg a "tölcsér" 330 méter mély fenekére érkeztünk. A kráter peremének átmérője 700 m, az alján ezt a távolságot kb. 300-350 méterre becsültük. Alulnézetből félelmetes látványt nyújt a 330 méteres nagyfal, melyről időnként személyautó méretű kőtömbök zuhannak alá. A kráterből egyébként éppen az omlások miatt, még napsütötte órában kellett kiérnünk, ugyanis amint a nap sugarai elvonulnak a kráter fölül, az ennek köszönhető hőingadozás kőzetaprózódást okoz az egyébként is laza szerkezetű falfelületen. A lehullott, illetve a kitörések alkalmával kiszóródott kőzetekkel ásványgyűjteményünket gyarapíthatjuk. A krátertúra nemcsak geológusok, hanem biológusok számára is bőven nyújt látnivalót. Botanikai érdekesség, hogy a kráter belső falán, a forró kigőzölgések közelében trópusi növények élnek még télen is, amikor egyébként mindent hó borít. A kráter alján egy, a mélybe vezetett szonda jelzi a folyamatos adatgyűjtést. Az adatokat a műszer rádiójelek segítségével továbbítja az obszervatóriumba. Ugyanitt néhány gumiabroncs arról a 20 évvel ezelőtti filmforgatásról árulkodik, amikor a gumi égetésével próbálták imitálni a vulkánkitörést. Vajon mit szólhattak mindehhez a környék lakói?

 
 

    Az Etna egyik központi kráterének kitörése    

Európa legnagyobb vulkánjának kerülete 150 km, legmagasabb pontja pedig 3340 m. A szicíliai Etna folyamatos működésével állandó készenlétben tartja a cataniai obszervatórium munkatársait. Működésére a "szelíd" gáz- és porkitörések, valamint a pusztító robbanásos kitörések váltakozása jellemző. Az Etna négy főkrátere felváltva ontja magából a vulkáni port és törmeléket, valamint a lávafoszlányokból keletkező vulkáni bombákat (ezek akár tonnás tömbök is lehetnek). A lávafolyások száma sem elhanyagolható. Évente több alkalommal nyílik meg az út az 1000 °C körüli olvadt kőzet előtt. A hígan folyó bazaltláva a múltban többször elérte a 40 km-re lévő tengerpartot is. Manapság a települések és az emberek védelme érdekében - ha szükséges - árkokat mélyítenek a lávafolyam megfékezésére. Az Etna típusú vulkánokra jellemzőek azok a főkrátertől független másodlagos kráterek (a magyar szakirodalomban parazitakrátereknek nevezett kitörési pontok), melyekből itt több mint 300 található. A kráterperemről nem volt egyszerű feladat a fénykép elkészítése. A tömény koncentrátumú gáz (kén-, illetve klór tartalmú) többször messzebb kényszerítette fotósunkat. A kráter mélységét a folyamatos gázkitörések miatt nem tudtuk megítélni. Információink szerint közel 400 méteres katlan tátongott a lábunk előtt.

 
 

    Megszilárdult lávafolyam (kötél- vagy fonatos láva) 1614-24-ből    

Az Etnán tett geológiai túránk vezetője - a világhírű vulkanológus Haroun Tazieff egykori munkatársa - Franco Emmi volt. Utunk egy 1614-24-es lávamezőn haladt (Ekkoriban - tíz éven keresztül - folyamatos lávakiömlést produkált az Etna). A megszilárdult lávafolyam gyakran kötélszerű alakzatot vesz fel, erre utal az elnevezése. Az Etna északi oldalán tett kirándulás számtalan lávacsatornát - köztük barlangméretűeket is -, parazitakrátert, hornitót érintett. (Hornito = kemencécske: a keskeny hasadékokból feltörő láva, tornyot épít, ezek némelyikének a belseje járható. Itt érdekes formákat - láva cseppköveket vagy "kutyafogakat" figyelhetünk meg.). A lávának ez a típusa megszilárdulva igen érdes, nem kíméli még a legjobb minőségű bakancsokat sem. A lávatípusok egyik érdekes osztályozásával Hawaii-szigetén találkozhatunk. A sziget őslakói aszerint tipizálják a kihűlt lávafolyamot, hogy azon lehet-e mezítláb közlekedni vagy sem.

 
 

    Gran kráter felülnézetből (Vulcano)    

A Szicíliától ÉK-i irányban elhelyezkedő Lipari-szigetek tagja Vulcano, minden vulkánok szülőatyja. A monda szerint Vulcanus isten lakhelye található itt, a 400 méterrel a tengerszint fölé emelkedő vulkán kráterében. Nemcsak a mondát ihlette meg ez a festői szépségű vulkán, hanem a szakirodalomban használatos "vulkán" szó is erről a szigetről származik. A szigetet a vulkáni utóműködések jellemzik. Nemcsak a kráter belsejében találkozhatunk kén- és klórgáz kifúvással, hanem a tengerparton is. A tengeralatti gázfeltörések a sekély vizet akár 40 °C-ra is felhevíthetik, igazán kellemessé téve a fürdőzést. A parti homokban számtalan fortyogó található. Híres a vulcanói sárfürdő. A kénes iszapnak gyógyhatást tulajdonítanak.

 
 

    Basiluzzo szigetének bazaltszirtjei    

A Lipari-szigetek minden egyes tagja vulkáni eredetű. Így van ez a festői szépségű, lakatlan Basiluzzo szigetével is. A sziget a Stromboli felé vezető hajóút közelében, Strombolitól kb. 8 km-re található. Basiluzzo partján nem lehet kikötni, ugyanis 50-100 méteres bazaltfal övezi a teljes szigetet, amelynek oldalába csodaszép öblök, barlangok vágódtak. Hajónkkal a parttól 30 méterre horgonyoztunk és kihasználtuk a búvárkodásra kínálkozó lehetőséget.

 
 

    Stromboli    

Európa és talán az egész földkerekség egyik legmegbízhatóbb vulkánja a Tirrén-tenger világítótornyának is nevezett Stromboli. A Lipari-szigetek legészakibb tagja, a vulkanikus szigetvilág egyetlen aktív vulkánja. A Lipari-szigetek majd minden tagját, így Strombolit is lakják. (Ez alól csak Basiluzzo és néhány kis sziklaszirt a kivétel). Strombolin két lakott települést is találunk. Az itt élő emberek megtanultak együtt élni a természettel, az állandó veszély mindennapjaik szerves részévé vált, az idegenforgalom biztosítja számukra a keresetet. A 926 méter magas tűzhányó kitörései szinte óramű pontossággal, átlagban 5-10 percenként következnek be. Szóval, aki ide eljön és az időjárás is kedvező, minden bizonnyal látványos kitörésekben lesz része. A hegyre éjszakánként, vezetett túrák indulnak. Nappal nem érdemes elindulni, legalábbis a legmelegebb nyári hónapokban nem, ugyanis kb. a hegy negyedétől egyáltalán nincs napvédett hely. A hőmérő higanyszála pedig itt az 50 °C-ot is megközelítheti. A 926 méteres szintkülönbség leküzdése, kényelmes tempóban kb. 4-5 órát vesz igénybe. Az út kezdetben nádas árnyékában vezet, később a csupasz, szürke vulkáni hamu- és tufarétegen haladunk. A hegy csúcsához közelítve egyre gyakrabban találkozunk "négykézlábas" mászófalakkal. Ezzel ellentétben a lefelé vezető ösvény lábszárközépig érő por. Az ezen való felettébb kellemetlen lejutás mindössze 1,5 órát vesz igénybe.

 
 

    Egy kitörés a sok közül    

Ebben a látványban az augusztus 20-ra virradó hajnalon volt részünk. A fent töltött éjszaka során több mint 50 kitörést regisztráltunk. Stromboli három krátere a megfigyelésre alkalmas - kb. 300 m2 alapterületű - platótól számítva, kb. 100 méterrel lejjebb, vízszintes irányban pedig kb. 300 méterre a tenger felé, egy patkó alakú amfiteátrumban helyezkedik el. A szemlélők tulajdonképpen páholyból szemlélhetik a kitöréseket, amelyek iránya többnyire a tenger felé, a platóról szemlélőktől távolodó irányba zajlik. A Stromboli érdekessége még, hogy tengerszint feletti magassága jóllehet messze elmarad az Etna 3340 méteres magasságától, azonban a vulkánok abszolút magasságát tekintve megelőzi ez utóbbit. Míg az Etna néhányszáz méternyi üledékes kőzeten nyugszik - ezt le kell vonnunk a magasságából -, addig a Stromboli még 2000 méteres mélységig folytatódik a tengerben, és mivel az egész hegyet vulkáni kőzet alkotja - ezt tehát hozzá kell adnunk a tengerszint felett mért 926 méteres magassághoz - Az eredmény párszáz méter a Stromboli javára.

Fotók: Horváth Szeder Enikő és Láng István Szöveg: Lieber Tamás

 
 

    Támogatóink    

Abony Város Önkormányzata
ABOKOM KHT
ABOMOL BT
Újvilág MGÉSZ
Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola
Somogyi Imre Általános Iskola
Mészáros BT
Kalász Zoltán
Antal Sándor
Kovács Tibor
Varga Sándorné
Bene Lajos (Abony)
ABYSS búvárbolt (Budapest)
Color Fotó (Budapest)
Csík István (Dorog)
Dorog Város Önkormányzata
Gödöllő Város Önkormányzata
Guru (barlangászok és hegymászók boltja)
Gyermely Rt
Győri Keksz Kft
Tengerszem Sportbolt
Kati Fotó Fuji Fotócentrum (Esztergom)
Kellogg Magyarország Kft
Magyar Földrajzi Társaság
Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum
Mountex
Művelődési Ház (Dorog)
Nestlé Hungária Kft
Pfleiderer Vasbetonipari Rt
Pilis `91 Kft
Porst Fotó (Esztergom)
Sváb Pékség (Pilisvörösvár)
Richter Gedeon Rt
Rumpold Esztergom Kft
Sandstone (extrém sportruházat)
Szentgyörgyi Sándor (Esztergom-Kertváros)
Tenno Foto (Debrecen)
Vértes Volán Rt.

Médiatámogatóink:
24 Óra (Komárom-Esztergom megye napilapja)
Esztergomi Városi Televízió
SLÁGER RÁDIÓ
Zöld Magyarország
Földgömb (a Magyar Földrajzi Társaság tudományos folyóirata)
 
 
 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu