Barlangkeletkezés másképpen - Új elmélet a Sátorkőpusztai-barlang kialakulásáról (2005. január)


ÚJ ELMÉLET A SÁTORKŐPUSZTAI-BARLANG KIALAKULÁSÁRÓL

A barlangok és képződményeik kialakulását, azon belül pedig elsősorban a hévizes üregesedést illetően, még napjainkban is számos ellentmondást kell tisztázniuk a kutatóknak. Hiába állnak rendelkezésre korszerű eszközök, a régmúlt eseményeinek rekonstruálása bonyolult és nehézkes folyamat.

El kell fogadnunk, hogy a tudomány e területen is rohamléptekben fejlődik, az elméletek rendre korszerűsödnek, és ilyenkor bizony gyakran előfordul, hogy a korábbi meggyőződéstől merőben eltérő álláspontra kell helyezkedniük a geológusoknak, barlangkutatóknak. Úgy tűnik, hogy ezzel a helyzettel magunk is kénytelenek vagyunk szembenézni a Sátorkőpusztai-barlang kapcsán.

A barlang már 1946-os tudományos feldolgozásakor is új irányvonalat képviselt a szpeleológia (barlangtan) tudományában, és az sem volt véletlen, hogy képződményeinek sokszínűségével és jellegzetességeivel a melegvizes üregképződés prototípusává vált. Az 1940-50-es évek fordulóján elvégzett elemzések voltak azok, amelyekre még hosszú évtizedek múltán is hivatkoztak a szakirodalmak, onnan átvéve pedig természetes, hogy mi barlangászok is.

A két év múlva esedékes dátum, vagyis a Sátorkőpusztai-barlang feltárásának 60. évfordulója késztetett bennünket arra, hogy egy tervezett, a barlangot és kutatásának történetét bemutató monográfia elkészítéséhez adatokat gyűjtsünk. Szilvay Péter volt az, aki több szakirodalmi hivatkozást egybevetve jó néhány ellentmondásra hívta fel a figyelmünket. Tulajdonképpen ezeket szeretnénk tisztázni, amihez persze új adatfelvételekre és elemzésekre van szükség. Részben ezt a célt szolgálják az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Geológiai Tanszéke, valamint a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) számára közelmúltban beküldött minták, melyek kiértékelése jelenleg is zajlik. Mindezek mellett a téli látogatási szünetben a terepi mérések, megfigyelések is nyugodt körülmények között történhetnek, és ezt a kedvező feltételt igyekszünk is kihasználni.

Igaz ugyan, hogy a minták elemzésére, kiértékelésére várnunk kell, de az már most is látszik, hogy jó néhány pontban el kell vetnünk az általunk eddig elfogadott és közvetített barlangkeletkezésre vonatkozó elméletet, és a jelenlegi támpontok alapján kell részben újat alkotnunk.

A feladatok irányításával, egy barlangmorfológiában járatos szakembert, a MÁFI munkatársát, Sásdi Lászlót kértük fel. Hogy közreműködése révén mennyire kerültek új megvilágításba a dolgok? Nos, úgy tűnik például, hogy a barlang kialakulását illetően sokkal jelentéktelenebb a Börzsöny-Visegrádi-hegység egykori tűzhányó tevékenységével összefüggésbe hozható utóvulkánosság, mint azt korábban gondoltuk. Ugyancsak példaként említhetünk egy másik elképzelést - melynek az alapos szemrevételezés révén joggal adhatunk igazat - nevezetesen azt, hogy barlang szálkőzetében (mészkő) lévő repedéseket kitöltő kalcit keletkezése az eddig véltnél jóval régebbre, a barlang létrejötte előtti korokra tehető. Maga a Sátorkőpusztai-barlang csupán 1-2 millió évesnek gondolt, ám a részletes ásvány- és kőzettani vizsgálatok erre is pontos választ adhatnak. Mindezeken túl még számos, vagy ha úgy tetszik számtalan kérdés vár tisztázásra, ugyanis amint választ kapunk egyre, az felvet még újabbakat.

Biztos vagyok abban, hogy a Sátorkőpusztai-barlang, valamint képződményeinek létrejöttét illetően egy, a korábbiaktól kissé eltérő szemlélet van kialakulóban, mely természetesen nem légből vett elképzeléseken, hanem komoly tapasztalatokon és vizsgálati tényeken alapul.

Honlapunk barlangot tárgyaló fejezetét a fentiek figyelembevételével módosítottuk, és igyekszünk a fejleményekről folyamatosan tájékoztatást adni.

Lieber Tamás

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu