Tavaszi nagytakarítás a Palatinus-tónál (2005. április 19.)

CSÖKKENŐ SZEMÉT = MEGVÁLTOZOTT SZEMLÉLET?
Tavaszi nagytakarítás a Palatinus-tó partján (2005. április 19.)

Megjelent a HÍDLAP 2005. április 23-i számában

Természetvédőkként hajlamosak vagyunk negatív véleménnyel illetni minden olyan jelenséget, ami környezetünk állapotát kedvezőtlenül érinti, de azért igyekszünk észrevenni a pozitív változásokat is. Egyetlen nap tapasztalatából nem lehet és nem is érdemes messzemenő következtetéseket levonni, ám feltétlenül szót és nyilvánosságot érdemel.

Megtelt a konténer

Április 19-én, a dorog-esztergomi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) tagjaiként immáron tizedik alkalommal szerveztük meg és bonyolítottuk le az Esztergom-Kertváros területén található Palatinus-tó partjának nagytakarítását. Nyilván nagyképűség és önző dolog lenne részünkről, ha az akció kapcsán kizárólag magunkat helyeznénk előtérbe, ugyanis programunk a környékbeli általános iskolák hathatós közreműködése nélkül aligha valósulhatott volna meg. Így van ez a tóparti nagytakarítások 1997-es kezdete óta.

Egy tó a határon

Kétségtelen, hogy nyaranta térségünk egyik leglátogatottabb "természetes" objektuma az Esztergom-Kertvárosban lévő Sátorkői-, közismertebb nevén a Palatinus-tó vagy egyszerűen csak Pala. (Talán kevesen tudják, hogy a ma is használt megnevezés a helyiek szóhasználatából általánosult, akik az egykori, vízzel megtelt homokbányagödör 1950-es években történő kimélyítését követően gyakran hangoztatták: "Olyan ez a tó nekünk, mint a pestieknek a Palatinus".)

A májustól augusztus végéig terjedő strandszezonban ezrek keresnek itt enyhülést egy-egy fülledt napon, hétvégeken pedig a létszám a tízezres nagyságrendet is elérheti. Hogy voltaképp mekkora is ennek a 30 hektáros területnek a befogadóképessége, általában csak a szezon végeztével derül ki. Az viszont már aközben is feltételezhető, hogy eltartóképességének határán van. Ebből adódik, hogy a látogatók (horgászok, fürdőzők, szörfösök stb.) száma alapján a tavat a "népszerű fürdőzőhely" kategóriájába sorolhatjuk.

A tó papíron Esztergom városáé (helyrajzilag Esztergom-Kertvárosban terül el), ám ez sokak számára nem egyértelmű. Az ellentmondás vélhetően annak tudható be, hogy míg Dorog légvonalban alig 100 méterre, az "anyaváros" Esztergom innen 6 km-re található. Az egykori bányászvárosnak hatósági jogköre tehát nincs a tóra vonatkozóan, érdekeltséggel is jóformán csak a vízhasználati joggal rendelkező Dorogi Horgász Egyesület rendelkezik. A part és az azt övező területek vagy közvetlenül esztergomi fennhatóság alá tartoznak, vagy magántulajdonban vannak, de a hatósági jogkört ebben az esetben is Esztergom gyakorolja.

Sajnos mindig van mivel megtölteni a konténereket

A két város a környezetvédelmi bizottságok szintjén pont a Palatinus-tó kapcsán néhány éve megpróbált közeledni egymáshoz, de az együttműködés felsőbb szinten megbicsaklott. Számunkra érthetetlen, hogy közügyet egyesek miért terelnek pártpolitikai síkra. Egyébként legjobban ez a fajta "különgondolkozás" a Pataksor - Bocskai sor kapcsán érhető tetten. Egy olyan utcáról van szó, amelynek egyik fele Dorogé (ezt nevezik Pataksornak), a másik pedig Esztergomé (Bocskai sor). Az út olyannyira elhanyagolt állapotban van, hogy végigmenni csak különösen elővigyázatosan lehet, hiszen a kátyúk némelyike esetleg tengelytörést okozhat. Ahhoz, hogy az utat felújítsák, kooperálni kellene egymással. Vajon ki lesz a kezdeményező!?

Megoldásra váró problémák

Valahányszor a tóról beszélgetünk, valaki mindig előhozakodik azzal, hogy a terület - attól függően, hogy merről nézzük - "már nem Dorogé és még nem Esztergomé" (vagy fordítva), vagyis igazán egyik város sem érzi magáénak. (A terepbejárások ezt tükrözik.) Különösebb szakértelem nem szükséges ahhoz, hogy meggyőződjünk arról, mi minden befolyásolja a tó állapotát, egyszerűen csak nyitott szemmel kell végigsétálnunk a parton.

A fizetőstrand területét elhagyva a sátorkői oldalon (keleti part) azonnal szembetűnik a homokbányatavak egyik problémája, amit a leszakadó partfalak meredeksége jelez. Az egykori úszó kotrógéppel végzett kitermelés következtében a part mentén hirtelen mélyülő meder keletkezett, ahol a vízmélység néhány méteren belül az 5-6 métert is elérheti. Nagyobb vízmélységnél a parti homokfalat ostromló hullám ereje is nagyobb, következésképp kifejezettebb a partfal eróziója. De mivel ez a szakasz a mély víz miatt a horgászoknak is kedvelt tartózkodóhelye, igyekeznek azt számukra komfortossá tenni. Többek között erről árulkodnak az illegálisan létrehozott homokpadok, kicsiny félszigetek, melyeket egyesek önhatalmúlag kisajátítottak, és magukénak vallanak. Egyébként ez a fajta tevékenység merőben ellenétes a tó érdekeivel, hiszen ahelyett, hogy tisztítanák, kotornák a medret, pusztán kényelmi szempontból visszatemetik azt.

Bármikor és bárkire rádőlhet

Az Öböl felé haladva, néhány éve leégett üdülőépületek maradványait fedezhetjük fel. A romok nemcsak az összképet rontják, de rendkívül balesetveszélyesek is. Mivel nincs elkerítve, bárki megközelítheti. Jó lenne, ha az illetékes önkormányzat még azelőtt intézkedne, mielőtt baj történik. A keleti parton továbbhaladva vadkempingezők nyomait fedezhetjük fel. A Palatinus legnagyobb szennyezői ők, hiszen mosásra és mosogatásra, valamint egyéb higiéniai szükségleteik kielégítésére is alighanem a tó vizét használják fel. Nyaranta többnyire az engedély nélküli sátorozókkal személyesen is találkozhatunk, az év többi szakában - így a tavaszi nagytakarításkor is - csupán az általuk hátrahagyott szemét jelzi a terület ideiglenes "bérlőinek" igényszintjét. Nyilvánvaló, hogy a tóparti sátrazók sem egyformák, itt azonban már maga a vadkempingezés ténye is elítélendő. Íme újabb bizonyíték a tó periférikus helyzetére: kívül esik a közterület-felügyelet hatáskörén. Sajnos!

Szemétszedés

A Palatinus-tó kapcsán, felkért szakértőink segítségével számos problémára, azok megoldási lehetőségeire világítottunk már rá az évek során (pl. vízminőség javítása, hiányos közműhálózat, levédetlen partszakaszok stb.), melyek némelyike ugyan a rendeletalkotók asztalára is elkerült, sőt sokáig beszédtéma is volt, de nagy áttörés, igazán kézzelfogható, látható eredmény mind a mai napig nem született.

Szemétgyűjtés 2005-ben

Mint ahogy cikkem elején utaltam rá, a héten tartottuk idei nagytakarító akciónkat, mely során szokásosan a teljes keleti partszakaszt (a víztől 20-30 méteres távolságig) tisztítottuk meg az elmúlt nyár óta halmozódó szeméttől. Mint a korábbi években, most is a helyi iskolák - Arany János Általános Iskola (Esztergom-Kertváros), Eötvös József, Petőfi Sándor, Montágh Imre, Zrínyi Ilona Általános Iskolák (Dorog) - tanulói, tanárai voltak segítségünkre, de köszönet illeti az Esztergomi Katasztrófavédelem, a Duna Múzeum, valamint az ESZKÖZ Kft. közreműködését is. (Lám ezen a szinten, na és persze a civilek szintjén a két város együtt tud működni.)

Diákok takarítás közben

Mint minden hasonló akció, a mostani is lehetőséget adott arra, hogy némiképp meggyőződjünk, és számvetést készítsünk a tópart állapotáról. 1997 óta első ízben fordult elő, hogy az előző évihez képest a hulladékmennyiség csökkenéséről számolhatunk be (15 m3 helyett kb. 8 m3). Persze ez még korántsem nevezhető tendenciának, ennek ellenére dicséretes tény. Hogy mi lehet ennek az oka? Elképzelhető, hogy 2004-ben a korábbiaknál kevesebb fürdőző látogatta a felügyelet nélküli, szeszélyes mederrel szegélyzett keleti partot, ami talán a kertvárosi strand korszerűsítésének, kapacitásbővülésének, valamint üzemeltetője hozzáállásának köszönhető (előfordult például, hogy megfelelő higiénés feltételekkel helyet biztosított sátrazóknak, akiknek ilyesformán megszűnt vadkempingező "státuszuk"). Az emberek ugyanis szívesebben fürdenek, tartózkodnak ellenőrzött területen, ha ott a feltételek megfelelőek.

Abban csak reménykedni tudunk, hogy a csökkenő hulladék mennyisége egyfajta szemléletváltozást tükröz a tavat használók esetében, ahhoz azonban, hogy ezt teljes bizonyossággal kijelenthessük, több év hasonló tapasztalata szükséges.

Lieber Tamás

A Palatinus-tó 2005. évi nagytakarításán résztvevők névsora

Eötvös József Általános Iskola (Dorog)

Balogh Balázs tanár, Bíró Bianka, Farkas Csaba, Fiola Balázs, Gerencsér Patrik, Grassanovits Anita, Kalmár Melinda, Kalóczkai Tímea, Novák Dóra, Pásztor Ákos, Pokorni Milán, Pokornyik Dávid, Radovics Gyula, Sági Adrienn, Szabó Zsófia, Szopkó Sára, Vajas Alexandra, Varga Huba, Víg Balázs, Víg Máté, Zahorecz Tamás

Az Eötvös Iskola tanulói

Petőfi Sándor Általános Iskola (Dorog)

Kronavetter János nevelő, Bakos Mátyás György, Chmela Szandra, Czibere Zsuzsanna, Csuka József, Farkas Anita, Havasi Ádám, Imre Szabina, Kronavetter Dóra, Lászlóczki Attila, Lehotai Ádám Miklós, Pap Deborah, Pintér Alexandra, Plattmann Klaudia, Pócza Tamás, Rostás Ádám, Szabó Gábor, Szabó Mária Tünde, Szerémy Péter, Szilágyi Balázs, Tóth István, Tóth Miklós, Török Ivett Bernadett, Varga István

A Petőfisek

Montágh Imre Általános Iskola (Dorog)

Daliné Gajdos Judit, Hámoriné M. Andrea, Hágelmayer Klára, Husvétiné M. Gabriella, Kaposváriné Masler Éva, Könözsy Szabolcsné, Püsök Józsefné, Schlenk Mária, Zsoldos Krisztina nevelők, Balázs Hajnalka, Csákvári János, Csömör Gabriella, Csuka Lajos, Dávid József, Egri János, Erdős Krisztián, Farkas Gergő, Farkas Helén, Ficz Géza, Friedrich József Sándor, Hamál Gergő, Horti Gábor, Horváth Béla, Horváth István, Horváth Sándor, Horváth Tamás, Horváth Tibor, Hunyadvári Richárd, Jámbor Csaba, Jóni Csaba, Jóni Tibor, Jungbauer Andrea, Kerekes Andrea, Kerekes Dóra, Kiss Attila, Kovács Annamária, Kovács Béla, Lieber Attila, Loczki Zsuzsanna, Mocsnik Attila, Nagy Tóth Zsuzsanna, Oláh Renáta, Orosz Gábor, Ottlik Szabolcs, Pálinkó Renáta, Pisch Ilona Bernadett, Pulai Anikó, Rovács Alexandra, Rovács Krisztián, Sárközi Angéla, Sárközi Gyöngyi, Sárközi Mária, Schmidt Ádám, Schmidt László, Schmittinger Béla, Somogyi Szabina, Sőrés Gábor Miklós, Szabó Krisztina, Szabó László, Szendrei András, Szendrei Szabolcs, Szőke Péter, Tarján Gábor, Theil Réka, Túri Szilvia, Tóth József, Virág János, Virág Melinda

A Montághosok

Zrínyi Ilona Általános Iskola (Dorog)

A Zrínyisek

Arany János Általános Iskola (Esztergom-Kertváros)

Az Aranyosok

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu