Dr. Szilágyi Ferenc hidrobiológus észrevételei, javaslatai - 1998. augusztus 31.

Dr. Szilágyi Ferenc a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársa, a BEBTE felkérésére 1998.augusztusában a Palatinus-tónál járt. Az ő észrevételei és javaslatai következnek (a "kapott anyagokra" vonatkozó hivatkozás egy korábbi hidrogeológiai felmérésre utal)

A megkapott anyagokból az alábbi következtetések vonhatók le:

  • A meglévő adatokból a tó kedvezőtlen vízminősége és a vízminőség múltbeli romlása nem igazolható, erre az adatok nem alkalmasak.

  • A figyelőkutakból nem azokat a vízminőségi komponenseket vizsgálták, amelyek egyértelműen jelezhették volna a tavat érő szennyezést. Nem találtam a kutakból származó nehézfém és szerves mikroszennyező adatot, pedig ezek érzékenyebben jelzik a szennyeződés tényét, mint az összes só, vagy KOI. Ha a kutakból vagy a tóból olyan vegyületeket lehetne kimutatni, amik csak a tárolóból származhatnak, a szennyeződés ténye bizonyítható volna.

  • Általában bizarr ötlet ilyen vízvezető képességű talajba pernyetárolót létesíteni, nem kevésbé gyógyszergyári iszapot lerakni, különösen ha ilyen fontos rekreációs célú felszíni víz is van a közvetlen közelében.

  • A meglévő adatok nem zárják ki azt, hogy a tavat a pernyetározóból szennyezés éri. Erre utal a tó felé lejtő talajvízszint, a talajvíz áramlási iránya és az ebben az irányban kissé növekvő összes oldott anyag, KOI és klorid tartalom.

  • A növényi tápanyag koncentrációk általában alacsonyak a tóban és arra utalnak, hogy a tóban nincs jelentős mennyiségben tápanyag túlkínálat.

  • Az a gyanúm, hogy a tóban elsősorban nem az algásodás lehet a jövőbeni legfontosabb probléma (bár annak kifejlődését meg kell előzni megfelelő intézkedésekkel), hanem a hagyományos vízkémiai és egészségügyi bakteriológiai komponensekkel nem kimutatható esetleges szerves mikroszennyező és nehézfém szennyeződés, ami elsősorban a pernyetárolóból származhat.

  • Amennyiben a pernyetárolóból a szennyezés még nem érte el a tavat, csak idő kérdése, hogy ez mikor következik be. A jelenlegi adatok eléggé azt jelzik, hogy a szennyeződés már elhagyta a tároló területét.

  • A figyelőkutak általában megfelelő módon vannak elhelyezve, azonban a tóval ellentétes irányban is szükség volna további egy-két kútra annak ellenőrzésére, hogy a szennyeződés milyen irányból jut ki a tárolóból.

  • Jelenleg nem tudunk semmit a Palatinus-tó élővilágáról, trofitásáról, szerves mikroszennyező és nehézfém akkumulációjáról.

    A tóval kapcsolatos vízminőségi feladat megoldásához szükséges információk összesítése    

Megjegyzés: Ha a felsoroltak közül létezik valamely információ és adat, be kell szerezni. Ha nincs meg az adat, méretni, vagy analógiák alapján becsülni kell. Azokat az információkat is listáztam, amik tudomásom szerint rendelkezésre állnak.

        Vízgyűjtő    

Cél: Vízgyűjtő szennyező forrásainak feltárása, minőségi és mennyiségi maghatározás.

  • Vízgyűjtő lehatárolása, területe, morfológiája
  • A vízgyűjtőn lévő szennyező források listája (típus, szennyezés fajtája, nagyságrendje)
  • A vízgyűjtő geológiai és hidrogeológiai jellemzői
  • Hidrometeorológiai jellemzők (legközelebbi mérőállomás adatai - csapadék, párolgás, felhőzet, napsütéses órák száma, léghőfok stb.: havi átlagok, illetve összegek)
  • Pernyetárolók kialakításának körülményei, és feltöltésük üteme
  • Pernye kémiai összetétel adatok, különös tekintettel a nehézfémekre (Hg, Cd, Zn, Pb, Cu stb.)
  • Gyógyszergyári technológia (mit gyártanak, miből, milyen és mennyi hulladék keletkezik évente)
  • Gyógyszergyári szennyvíziszap kihelyezésének története (mennyiségi adatok), jelenlegi szabályozása
  • Gyógyszergyári szennyvíziszap kémiai összetétele, különös tekintettel a szerves mikroszennyezőkre
  • A volt sertéstelep állatszáma, technológiája
  • Figyelőkutak jellemzői (milyen mélyek, hová vannak szűrőzve)
  • Korábbi figyelőkút vízszint és vízminőség adatok (létező sokéves adatsorról van szó)
  • Éves látogató napok száma, a tó körüli strandok és hétvégi házak
 
 


           

Cél: Múltbeli történések rekonstruálása, vízminőségi trendek (ha lehetségesek), jelenlegi vízminőség, problémák feltárása, megelőzési és megoldási lehetőségek feltárása.

  • A vízminőségi probléma megfogalmazása
  • A tó kialakításának körülményei
  • Jelenlegi tulajdonviszonyok, használói és kezelői jogok
  • A tó felülete, térfogata, a tartózkodási idő
  • Mélységvonalas térkép
  • Üledékvastagsági felmérés
  • Üledékminőség
  • Hidrológiai adatok (felszíni és felszín alatti hozzáfolyás és elfolyás, párolgás, csapadék)
  • Vízszintváltozás egy éven belül
  • Múltbeli vízminőségi adatok
  • Élőlény társulások összetétele (fitoplankton, zooplankton, hal, makrofiton társulás)
  • Halasítási adatok
  • Halfogási adatok
  • ÁNTSZ vizsgálatok adatai
 
 
 
 


    Egyéves munkaterv    

  • A tóval kapcsolatban rendelkezésre álló információk és adatok összegyűjtése, rendszerezése és értékelése (morfológia, hidrológia, vízminőség, halasítás stb.). Forrás: Dorogi Regionális Hőerőmű, Gyógyszergyár, helyi önkormányzat, területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség, VIZIG, ÁNTSZ.

  • A tó vízmérlegének becslése érdekében a hozzáfolyás és az elfolyás rendszeres mérése, kialakított mérőszelvényben. A vízszint folyamatos mérése.

  • A tavat veszélyeztető pernyetároló hatásának becslése. Ennek érdekében a meglévő figyelőkutakban a vízszint folyamatos, valamint a vízminőség negyedéves gyakoriságú ellenőrzése. A kutak és a Palatinus-tó feletti két tározó vizében a nehézfémek (Pb, Hg, Zn, Cu, Cd, Cr stb.) koncentrációjának mérése.

  • Ujjlenyomat vizsgálat gázkromatográfiával a kutak és a tavak vizéből arra vonatkozóan, hogy a pernyetárolóból a szennyeződés milyen messzire jutott el, illetve, hogy az elérte-e már a tavat.

  • A tó jelenlegi vízminőségének felmérése, mely évente legalább négy alkalommal a tó két pontján helyszíni méréseket és laboratóriumi vizsgálatokat foglal magában, a következők szerint:

    1. Helyszíni vizsgálatok Hydrolog 2000 szondával a tó legalább 10 pontján a rétegzettség, és a vízminőség területi változékonyságának feltárására. Mérendő komponensek: pH, vezetőképesség, redox potenciál, oldott oxigén, vízmélység, vízhőfok, fényenergia.

    2. Laboratóriumi mérések a következő vízkémiai és biológiai komponensekre: a klorofill, lebegőanyag, összes P, oldott reaktív P, összes N, NH4-N, NO2-N, NO3-N, ásványi-N, KOI, BOI5, Ca2+, MG2+, Na+, K+, CO3 2-, HCO3-, SO4 2, oldott állapotú nehézfémek (Pb, Hg, Zn, Cu, Cd, Cr stb.) mérése.

    3. Biológiai vizsgálatok (fito- és zooplankton összetétel, bakteriológiai vizsgálatok).


  • Az üledék mennyiségének felmérése, az üledékvastagság és a medermorfológia meghatározásával legalább 100 méteres négyzethálóban évente egy alkalommal. Az üledék minőségi felmérése a tó két pontján az alábbi komponensekre: összes P, összes N, izzítási veszteség, szárazanyag tartalom, belső foszforterhelés, nehézfém koncentrációk. A mintákat Eckmann mintavevővel kell venni az üledék 10 cm-es rétegéből. Az üledék tavi anyagforgalomban játszott szerepének becslése.

  • Az elérendő vízminőségi célállapot megfogalmazása, a megbízó által meghatározott vízhasználási prioritások függvényében.

  • A célállapot eléréséhez szükséges intézkedések és beavatkozások meghatározása, sorrendiségük megállapítása, költségvonzatok becslése.

 
 


Budapest, 1998. augusztus 31.

Dr. Szilágyi Ferenc

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu