Természetvédelem a Kárpátok tetején: a Tátrai Nemzeti Park(ok)

TERMÉSZETVÉDELEM A KÁRPÁTOK TETEJÉN
A Tátrai Nemzeti Park(ok)

A Magas-Tátra mindössze fél Budapest nagyságú területén vagy 300 hegycsúcs tornyosul az ég felé, s közülük 19 magasabb 2500 m-nél is! A déli, szlovákiai oldalon 1948-ban, az északi, lengyel részen pedig 1955-ben hoztak létre nemzeti parkot. A szlovák, illetve a lengyel Tátrai Nemzeti Park területileg csatlakozó, egymással szorosan együttműködő természetvédelmi területet alkot.

A nemzeti parkok feladatkörébe tartozik a tátrai turistaösvények, az útjelző táblák kihelyezése éppúgy, mint a terület történelmének, élővilágának, természetvédelmének kutatása.

A gránitból, gneiszből, kristályos palából álló hegység csúcsait, gerinceit a pleisztocén kori eljegesedés csiszolta, csipkézte élesre, völgyeit a gleccserek tágították ki, tavai a jégárak által kialakított mélyedéseket foglalják el. A hegység legmélyebb tava a szlovák oldalon található Menguszfalvi-völgy felső részén fekvő, majdnem 54 m mély nagy Hincó-tó.

A kis alapterületű hegységben három, egymás fölötti növényzeti öv különíthető el:
- 700 és 1550 m között fekszik az erdőségek öve (1250 m alatt a lucfenyő mellett még bükk, juhar is előfordul, fölötte a luchoz vörösfenyő társul),
- 1550 és 1800 m közé esik az alhavasi vagy törpefenyő-régió,
- 1800 és 2300 m között pedig a havasi gyepek zárják a sort.

A nemzeti parkok területének 67%-át borítják erdők és törpefenyvesek, 30% jut a sziklás, illetve alhavasi régióra és mintegy 3%-on folytatnak ma is mezőgazdasági művelést.

A Tátra lábainál elterülő erdőségek lakója a gímszarvas és az őz, de élnek a hegységben ragadozók is (pl. barnamedve, hiúz, borz, róka). Az alhavasi és havasi régió jellegzetes állatai a zerge és mormota.

A Magas-Tátra fontos szerepet játszik a magyar hegymászás, természetjárás történetében. 1873-ban Ótátrafüreden alakult meg a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE), amely elsőként tűzte zászlajára a hegység feltárását, utak, menedékházak építését, térképek kiadását...

...A két nemzeti parkot azért hozták létre, hogy a legszebb kárpáti magashegységnek védelmet biztosítsanak. A parkokat azonban manapság már évente 5-6 millióan keresik fel, vagyis a Magas-Tátra is eléri lassanként a terhelhetőség felső határát!

Dr. Nemerkényi Antal
(Európa közepén - Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. nyomán)

 
 

© 1999-2006 BEBTE www.bebte.hu