Időjárási szélsőségek Magyarországon

IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK MAGYARORSZÁGON

Az éghajlati adatsorok többnyire átlagértékeket tartalmaznak (évi középhőmérséklet, évi közepes hőmérsékletingás, átlagos évi csapadékmennyiség stb.). Az átlagértékek mögött azonban különböző hőmérséklet- és csapadékjárású évek, évtizedek egyedi időjárási adatai rejtőznek.

Budán 1780-ban állították fel, mégpedig egy európai hálózat részeként, az első magyarországi meteorológiai állomást. Hazánkban tehát több mint 200 éve folynak rendszeres légkörtani mérések. A feljegyzések között tallózva rábukkanhatunk Magyarország hőmérsékleti és csapadékviszonyainak néhány szélsőséges adatára is.

Magyarország januári középhőmérséklete -1 és -4 °C között mozog. előfordultak azonban már hazánkban -9 és -11 °C-os, de +5 és +6 °C-os középhőmérsékletű januárok is. Az előbbi érték a Botteni-öböl északi partvidékére jellemző, az utóbbi a horvát Adria-part átlagos januári középhőmérsékletének felel meg. A legnagyobb téli lehűlés átlagértéke -16 és -19 °C. Az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet hazánkban 1940. február 17-én mérték, amikor a hőmérő a Miskolc melletti Görömböly-Tapolcán -35,0 °C-ot mutatott.

A nyár - még szélsőségeiben is - jóval kiegyenlítettebb képet mutat. Magyarországon a júliusi középhőmérséklet +19 és +22 °C között mozog. A leghűvösebb július középhőmérséklete sem süllyedt azonban +17 °C alá (a Balti-tenger német-lengyel partvidékének júliusi átlaga), és a legforróbbé sem volt +26 °C-nál magasabb (Dél-Olaszország nyári középhőmérséklete). Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet Magyarországon 1950. július 5-én Pécsett mérték: +41,3 °C-ot. Vagyis hazánkban a hőmérséklet abszolút ingása 76,3 °C.

A csapadékátlagok mögött is igen szeszélyes adatok húzódnak meg. A legszárazabb években az Alföld belső területein mindössze 300 mm-nyi csapadék hullik. Ez a Kelet-európai-síkvidék délkeleti része, a Volga alsó szakasza évi átlagos csapadékmennyiségének felel meg. A legnedvesebb esztendőkben viszont középhegységeinket akár 1400 mm csapadék is öntözheti. Ez viszont Írország nyugati partvidéke évi átlagos csapadékmennyiségével egyenlő.

Rendkívül szeszélyes a csapadék időbeli eloszlása is. 1897-ben Gyulán például 52 napon át egy csepp eső sem hullott, ellenkező végletként viszont 1958 júniusában Dobogókőn 444 mm-nyi havi csapadékot észleltek! A Magyarországon 24 óra alatt eddig mért legnagyobb mennyiségű csapadék 1953. június 9-én a Vértesben fekvő Dad községet öntözte: 260 mm. Vagyis egyetlen nap leforgása alatt majdnem annyi, mint az Alföld közepén a legszárazabb években egy teljes esztendő alatt…

Dr. Nemerkényi Antal
(Hazánk, Magyarország - Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. nyomán)

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu