Shkodra, Ohrid, Preszpa

SHKODRA, OHRID, PRESZPA

A Dinaridák és a Hellenidák vonulatai között a Balkán-féslziget legnagyobb tavainak vize csillog. A 356 km2 területű Shkodrai-tavon Crna Gora és Albánia osztozik. Vizét a névadó Shkodra várost örző erőd lábánál fakadó Buna vezeti az Adriai-tengerbe. A 44 méter mély tó vize egy szerkezeti mélyedésben gyülemlett fel. Egyes vélemények szerint a tómedence valaha az Adria öble volt, és tengeri kijáratát csak a tótól délre a tengerbe ömlő Drin folyó terjeszkedő deltája rekesztette el.

A Drin egyik forrásága, a Fekete-Drim éppen a félsziget második legnagyobb tavából, az Ohridi-tóból indul útjára – jobban mondva a félsziget harmadik legnagyobb tavából, a Preszpa-tóból. Furcsa módon mindkét állítás igaz! A két tó a Macedónia délnyugati sarkában emelkedő, mészkőből álló Galicica (2262 m) nyugati, illetve keleti oldalán fekszik. A nyugatabbi Ohridi-tó vize körülbelül 700, a keletebbi Preszpáé pedig 850 méter magasan hullámzik. A Preszpa-tóból – a Galicica karsztos járatain keresztül – a felszín alatt jut át a víz az Ohridi-tóba, és ott a tó délkeleti partján, az albán határ közelében fakad a felszínre. E bővizű karsztforrást tartják a Fekete-Drim szülőhelyének, amely ezután – úgymond keresztülfolyik a tavon, és folyóként az északi parton fekvő Struga városánál kezdi meg vándoúrját az Adria felé.

A 286 méter mély Ohridi-tó földrészünk egyik legidősebb tava. Medencéje a harmadidőszak második felében zökkent törések mentén a mélybe. A tó évmilliókon át menedéke, óvóhelye volt különféle állatfajoknak. Mivel környékén a jégkorszakok sem éreztették hatásukat, az ősi élővilág egy része napjainkig fennmaradhatott. A tóban olyan csigák, szivacsfélék élnek, amelyek Európa más területein csak a harmadidőszaki rétegekben megkövesedve fordulnak elő! Ősi emlékek tranúskodnak a tó körül az emberi megtelepedésről is. A délszlávokat térítő szerzetesek, Kliment és Naum – Cirill és Metód tanítványai – Ohridban hozták létre a 9. században a balkáni kereszténység központját. Ohrid keleties hangulatú óvárosában lépten-nyomon középkori templomokra bukkanunk.

Dr. Nemerkényi Antal
Európa - Kossuth Kiadó, 2000. nyomán)

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu