Plitvicei-tavak Nemzeti Park (Horvátország)

PLITVICEI-TAVAK NEMZETI PARK (HORVÁTORSZÁG)

A Dinaridák zord, kopár környezetében már-már idilli tájnak tűnik az egymás fölötti vizeslépcsőkkel összekötött Plitvicei-tavak sorozata. A háborús események – sajnos ezt a tájat sem hagyták érintetlenül. De miként is jöttek létre az immáron 1949 óta nemzeti parkként védett tavak?

A Kis Kapela és a Pljesevica hegyei között számtalan forráságból gyűjti össze vizét a Szávának adózó Korana-patak. A karsztforrásokból táplálkozó patakok vize jelentős mennyiségű szén-dioxidot és oldott meszet tartalmaz. Ahogy a patak lefelé csobog, a lejtő egyenetlenségein átbukva a szén-dioxid elillan, az oldott mészanyag pedig kicsapódik, és mészkéreggel vonja be a meder alját. E kezdetben vékonyka mészkérgekből jöttek létre azok a lépcsők, amelyeken vízeséseket alkotva buknak át a vizek – ily módon folyamatosan gondoskodva a vízeséslépcsők továbbmagasításáról. A vízeséslépcsők mészbevonata évente 10-30 milliméterrel gyarapodik.

A nemzeti park területén fekvő 16 kisebb-nagyobb tó füzére 7 kilométer hosszan nyúlik el a völgyben. A legnagyobb tó 2 kilométer hosszú és 50 méter mély, a legmagasabb vízesés pedig 80 méterről zúdul alá.

A mészkőpados vízesések látványán túl védelemre érdemes a környék növény- és állatvilága is. A park alacsonyabban fekvő részein még gyertyán és virágos kőris az uralkodó fafaj, az 1000 méter fölé nyúló részeket már bükk, jegenye- és lucfenyő borítja. A tisztásokon turbánliliom, fehér hunyor és kankalin bontja virágait. Az erdőségekben nem ritka a barnamedve és a farkas, a hiúz és a vadmacska.

A nemzeti park a horvátországi harcok idején hírhedtté vált Krajina térségében, Bosznia tőszomszédságában fekszik. A kilencvenes évek elején természetrajongók helyett katonák és félkatonai szervezetek szabadcsapatai szálásolták be magukat a tavak környéki szállodákba, és fegyverropogás nyomta el a vízesések zubogását. A tavak és a vízessélépcsők épségben vészelték át ugyan a harcokat, ám éveken keresztül senki sem újította fel azokat a fapallókat, -hidakat, amelyeken körbe lehet járni a tófüzér területét. Egy-két éve megkezdődött ugyan a hidak felújítása, ám a táj békéjének helyreállításához másfajta hídverésre is szükség van...

Dr. Nemerkényi Antal
Európa - Kossuth Kiadó, 2000. nyomán)

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu