Magyarország "felfedezése"

MAGYARORSZÁG "FELFEDEZÉSE"

"Kevés nép olyan szerencsés, hogy hazáját a térképeken akkor is megtalálja, ha azon a határok nincsenek kirajzolva" - írta 1936-ban Magyarország földrajzáról a XX. század egyik neves geográfusa, Prinz Gyula. Majd hozzátette, mi magyarok ilyen szerencsések vagyunk, hiszen a Kárpátok által körülvett medencében fekvő ország helye könnyen azonosítható. Persze, a mai, pontos domborzatrajzú térképeken…

A Magyarországot ábrázoló első hazai térképeken - legalábbis első látásra - korántsem annyira egyszerű a tájékozódás. E térkép 1528-ból származik, szerzője bizonyos Lázár deák, a térkép felirata szerint Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára. A bajorországi Ingolstadtban nyomtatott térképen az nehezíti meg a tájékozódást, hogy a lap észak helyett - valószínűleg egy átdolgozási hiba folytán - északkeletnek van tájolva. Ezért aztán a Duna - megszokott nyugat-keleti, majd észak-déli iránya helyett - átlósan szeli át a térképlapot. További különlegesség, hogy a Tihanyi-félszigetet a térkép szigetként tünteti fel, és persze a hegyek ábrázolása is elüt a mai térképeken megszokott szintvonalas és színfokozatos domborzatábrázolástól.

E furcsaságokkal megbarátkozva azonban hamarosan kiderül, hogy Lázár deák - mai szóval - információkban rendkívül gazdag térképet hagyott ránk. A kb. 1:1 200 000-es méretarányú, Horvátországot és Dalmáciát is ábrázoló térképén vagy 300 táj- (hegy-, folyó- stb.), illetve 1300 településnév olvasható! A Duna mellett ágyúk, lándzsák, zászlók egymásnak feszülő erdeje állít emléket a térkép készítésekor két éve lezajlott mohácsi csatának, kereszt jelöli II. Lajos elestének helyét, és a pontsor a török által már megszállt területek határát…

Lázár deák térképétől - amelynek egyetlen példánya az Országos Széchenyi Könyvtár féltve őrzött kincse - a mai atlaszokban látható jól ismert domborzati rajzig hosszú út vezetett.

Dr. Nemerkényi Antal
(Európa közepén - Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. nyomán)

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu