Kaolinbánya (Sárisáp)

A Dunántúlon kizárólag Sárisáp határában van bányászati célra is alkalmas mennyiségben föllelhető kaolin, amit évek óta termelnek ipari célokra. A kaolin a porcelán- és finomkerámia-gyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. Mivel a bánya a térség ivóvíz ellátását biztosító karsztvíz-bázis fölött helyezkedik el, a bányaművelés fokozott körültekintést igényel.

Varga László


A kaolint vagy „fehérföldet” ősrégi előfordulási helyéről, a kínai Kaolingról nevezték el. Tulajdonképpen fehérre égő nemes agyag, amelyik uralkodóan kaolinitásványból áll, de benne más agyagásványok – mint például illit és montmorillonit – is találhatók. A kaolinból készített porcelán titkát történelmi korok és népek féltve őrizték. Nem minden kaolin alkalmas porcelángyártásra, csupán egyes típusok. A kaolint korunkban sok egyéb célra is fölhasználják, például a papírgyártásnál jó töltőanyag, és helyettesíti a drága baritot; előnyös, hogy erre a más célra alkalmatlan, gyengébb minőségű kaolin is felhasználható. Egyes kaolintípusokat a gumi- és festékgyártásnál hasznosítanak.

Hazánk legjelentősebb kaolintelepei vulkáni kőzetekből jöttek létre. Fő lelőhelyük a Zempléni-hegység. Ha a vulkáni por – főleg a riolittufa – szárazföldre hullott, akkor savas környezetben kaolin, illetve tűzálló agyag képződött belőle. A tengerbe hullott lúgos közegben a tufa többnyire montmorillonitásvánnyá alakult.

Kaolinvagyonunk mintegy 10 millió tonna, Ez jelentős mennyiség, de minősége nem a legjobb, a dúsítás viszont drágítja a felhasználást. A Mád környéki kaolin hazánk legtisztább kaolinja, a kőedény- és csempegyártás nélkülözhetetlen anyaga. A községtől délre lévő, látványos külszíni bányában a kaolintelep 80 méter vastag. A szomszédos Király-hegyen a lelőhely 100 méter vastagságú. A Mádtól nyugatra bányászott koldui, valamint a Bodrog-parti szegilongi kaolint legnagyobb mennyiségben a papírgyárak használják fel. Utóbbi kimerülőben van. Részben samottot készítenek belőle a tűzállóagyag-gyárakban.

A Dorog melletti Sárisápon üledékes kőzet, alsó oligocén homokkő tartalmaz – sajnos szeszélyes minőségű és magas vastartalmú – kaolint. Nagy mennyiségű kaolinos homokkő van Nagyegyháza, Szár, Mány közelében is.

Kevésbé ismert, hogy finomkerámia előállítására ún. aplitot is bányásznak, mégpedig Székesfehérvár határában, a Velencei-hegység gránitvonulatának peremén. Az aplit nagy földpáttartalmú telérkőzet.

(Juhász Árpád: Évmilliók emlékei –
Gondolat, 1987)

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu