A Hegyestű

A Hegyestű a Káli-medence keleti szélén található. A vulkánkitörés a felső-pannon korban, mintegy 3,5 – 4 millió évvel ezelőtt, sekély beltengerben történt. A robbanás során nagy tömegű szórt anyag – piroklasztikum – került a felszínre. Ez lerakódva gyűrűt, tufasáncot alkotott, melyet láva töltött ki. A tufasánc, illetve az egykori lávatakaró feküje felső-pannóniai homok és agyag volt. A krátercsatorna közvetlen közelében középső-triász Iszkahegyi mészkő található.

A tufasánc és benne a megszilárdult láva azonnal pusztulni kezdett, majd a pleisztocénben és holocénben a hátráló erózió következtében szinte teljesen lecsonkolódott. A bazalttörmeléket és a fekvőt alkotó felső-pannóniai homokot időszakos vízfolyások szállították el. Az erózió következtében az egykori bazalttömegeknek csak a töredéke maradt meg.

A Hegyestűn hét kitörés történt: a felső bányaudvar északi részén látható az idősebb bazalt. Ez oszlopos megjelenésű, és a benne található limonittól a repedések mentén rozsdabarnára színeződött. Friss törési felülete barnásszürke, kalapácsütésre 1-2 centiméteres gömbölyded darabokra széteső. A fiatalabb bazalt - mely a régi bazaltot áttörte -, feketésszürke, grafitszürke, törési felülete üde, szemcsés felületű, szilánkosan törő, oszlopos megjelenésű. Az oszlopok 5-6-7 oldalúak. Az eltérő korú bazaltok egyenetlen felület mentén érintkeznek. A fiatal bazaltban zárványként az idősebb bazalt kisebb-nagyobb tömegei láthatók.

A középső bányaudvarban látható a krátercsatorna, és a nyugati bányafalban az egykori bazaltpajzs maradványa. Ennek alsó 2-3 métere láva-agglomerátum, amelyben párnalávára emlékeztető 20-40 centiméter átmérőjű gömbölyded bazalttestek láthatók. A bazalttestek a láva-agglomerátum vízszint alatti kitörésének bizonyítékai.

A láva-agglomerátum és a gömbölyded bazalt hólyagos, mállott, kézzel könnyen morzsolható, melyből alig 1 méter vastagságú pados elválású bazalt fejlődött ki. Ez fiatalabb keletkezésű oszlopos bazaltba megy át. A feltárásban az oszlopok magassága 30 méter, és enyhén íveltek. Törési felületük érdes, szilánkosan törő, jól hasítható. A már említett idősebb bazaltzárványokon kívül még kevés, a permi feküből felragadott, kissé megolvasztott homokkő zárvány és ritkán 1-3 milliméter hosszú, a köpenyből származtatható palackzöld olivin látható a felszínen, illetve a fejtésben.

Az alsó bányaudvaron folyt a felső és középső szinten termelt bazalt törése. Itt álltak az egykori üzem épületei. Ezek egyike ma múzeum.

A parkoló területén látható az Iszkahegyi Mészkő Formációba tartozó bitumenes lemezes mészkő feltárása.

(Ismertető a Hegyestű bányaudvarán látható tájékoztatóból)

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu