Fjordok és fjellek

FJORDOK ÉS FJELLEK

A fjellek a Skandináv-hegyvidék harmadidőszaki kiemelkedésének emlékét őrző fennsíkok. E többnyire lapos, legföljebb enyhén boltozódó síkokon "telepedett meg" a jégkor kezdetén először a jég, és ezek peremén túlcsordulva indult meghódítani előbb a környező völgyeket, majd lassanként fél Európát, hogy azután napjainkra ide húzódjon vissza.

A ma is eljegesedett fjelleket jellegzetes fennsíki jégmezők uralják, amelyeket a helyiek breenek neveznek (például a két Budapestnyi területű Jostedalsbreen). A jégmezők fölé pedig a legkeményebb kőzetekből álló, éles szirtek, kárcsúcsok, helyi nevükön a tindek, vagyis fogak magasodnak (ilyen a 2470 méter magas Glittertind).

A hóhatár alatti fjellek egykor jégvájta sziklái között zuzmók, törpe növésű nyírek és füzek tengetik életüket, lefolyástalan laposait pedig lápok foglalják el. A norvégok képzelete a fjelleket trollokkal, vagyis hegyi manókkal népesítette be, és a legendás uralkodó, Dovre apó székhelyét (Dovrefjell) a róla elnevezett fjell ormaira helyezte.

A kiterjedt fjellekkel koronázott hegység nyugati lábánál sorakoznak a fjordok. Ezek egykori jégárak által több mint 1000 méter mélységig kivájt gleccservölgyek tengerrel elöntött maradványai. Ha a leghosszabb (190 km) és legmélyebb (1308 m) Sogne-fjordot Magyarország térképére helyeznénk. függőleges sziklafalak közé foglalt főága Keszthelytől Budapestig érne!

A hegység belsejébe mélyen benyúló fjordok megkönnyítik ugyan a nyugat-keleti irányú közlekedést, ám annál jobban akadályozzák az észak-déli irányú forgalmat, hiszen a fjordokon csak kompokkal lehet átkelni.

Dr. Nemerkényi Antal
Európa - Kossuth Kiadó, 2000. nyomán)

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu