Afrikában van-e a Bakony???

AFRIKÁBAN VAN-E A BAKONY???

Hát persze, hogy nem! - legyinthet az, aki kiszáll a Győr-Veszprém vasútvonal Porva-Csesznek állomásán, és nekivág a Cuha-völgy felé vezető turistaösvénynek. Pedig bakancsával - persze némi túlzással -mégis Afrika kőzeteit tapossa. Hiszen a Dunántúli-középhegység középidei üledékei az akkori Afrikai-kőzetlemez peremvidékén halmozódtak fel. De honnan tudjuk ezt, és egyáltalán, milyen nyomok, emlékek alapján rajzolódik ki a kutatók előtt egy-egy terület sok százmillió éves földtörténeti múltja?

A földtörténet kutatóit - miként a detektíveket az ujjlenyomatok - elsősorban az egymásra rétegződött kőzetek, illetve a kőzetekben előforduló ősmaradványok, vagyis egykori élőlények maradványai vezették "nyomra".

Hegyvidékeink kőzeteit közvetlenül tanulmányozhatjuk. Az Alföld alatt, sokszor több mint 1000 m mélyen rejtőző kőzeteket mélyfúrások hozták a felszínre. (A legmélyebb hazai mélyfúrás Hódmezővásárhely környékén 5800 m-es mélységben is harmadidőszaki üledékekben állt meg!) A mélyfúrások az ásványkincsek felfedezése mellett - mintegy "mellékállásban" - számos földtörténeti kérdésre is választ adtak. Kiderült, hogy a Kárpát-medence dombsági és alföldi területei alatt ugyanolyan változatos anyagú és korú kőzetek rejtőznek, mint amilyeneket a hegységekben a felszínen is láthatunk! A kőzetsávok között 350 millió éves gránit vagy 100 millió éves tengeri üledékes kőzet éppúgy megtalálható, mint 15-20 millió éve működött tűzhányók anyaga.

További eredményeket hozott az üledékes kőzetek őslénytani vizsgálata. Ugyanis az azonos kor és jellegű kőzetekben egészen más ősmaradványokat találtak, ami azt sejtette, hogy ezek valaha egymástól messze és más körülmények között keletkezhettek. Az igazi szenzációt azonban az úgynevezett paleomágneses (paleo =hajdani, ősi) vizsgálatok jelentették. E vizsgálatok segítségével - mivel a kőzetek lehűlésekor beléjük rögződik az akkori mágneses irány - a kőzetek keletkezési helyét is sikerült meghatározni.

Kiderült például, hogy a Velencei-hegység gránitja több mint 300 millió évvel ezelőtt valahol a déli szélesség 25°-a mentén szilárdult kőzetté! A Mecsektől keletre fekvő Mórágyi-rög hasonló korú gránitja viszont a d.sz.10°-a környékén jött létre. (A d.sz. 25°-a mentén halad ma Afrikában a Zambézi-folyó, a d.sz.10°-a magasságában pedig napjainkban a Kongó-medence déli határvidékét találjuk.)

A Mecsek 150-130 millió éves üledékes kőzetei valahol az északi szélesség 38°-a táján, a Dunántúli-középhegység hasonló korú tengeri üledékei viszont délebbre, az északi szélesség 27°-a mentén keletkeztek. (Az é.sz. 38°-a magasságában ma Szicília északi partvidékét találjuk, az é.sz. 27°-a pedig a Szahara északi területét szeli át.)

A Kárpát-medencét és aljzatát felépítő kőzetsávok csak később, az afrikai lemeztöredék már említett beékelődésével kerültek mai, az egykori eurázsiai lemezdarabhoz képest északabbi helyükre. Ami tehát egykor délebbre alakult ki, az ma az ország északabbi területein található, az egykor viszonylag északabbra létrejött kőzetek viszont ma az ország déli felében helyezkednek el.

Vagyis tehát, aki a Bakony vagy a Vértes középidei üledékekből álló hegyein indul gyalogtúrára - legalábbis kőzettani értelemben -, az akkori idők Észak-Afrikájába tesz kirándulást. A Mecseket járó turista viszont az akkori Dél-Európában bolyong…

Dr. Nemerkényi Antal
(Hazánk, Magyarország - Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. nyomán)

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu