Mondák, legendák az Etnáról

Az „Etna” név eredete

A vulkán az i.e. VII. században kapta nevét a görög telepesektől. Az Etna név az aithos szóból ered, amely azt jelenti, égni.

A szaracénok, akik néhány évszázaddal később foglalták el Szicíliát, új nevet adtak a hegynek, Giabal Huthamet-nek, azaz a „tűz hegyének” nevezték el. Az évszázadok folyamán a Giabal átalakult Gibel-lé, amelyhez hozzácsatolták a hegyet jelentő Monte szót. Így lett Monte Gibel, majd olaszosítva Monte Gibello, végül egy szóvá forrt össze: Mongibello. (A XIX. században mutattak rá arra az igen fontos tényre, hogy az Etnának két fő aktivitási központja van. Az egyik megfelel a jelenlegi kitörési tengelynek, amit Mongibellonak nevezünk, a másik pedig egy korábbi kitörési tengelyt jelent. ez utóbbit Trifoglietto néven jegyeznek.)

Enkeladosz legendája

A legenda szerint Enkeladosz és a többi gigász fellázadt az istenek ellen, és el akarták foglalni az Olümposzt. A harc során az összes gigász az életét vesztette, Enkeladosz azonban túlélte és menekülni próbált, ezért Athéné egy hatalmas sziklát hajított rá. Ez a szikla lett Szicília szigete. A gigász azonban nem bírta elviselni, hogy a kő alatt sínylődjön, megpróbált szabadulni, ezért forgolódott a sziget alatt. Ahogy mozgott, a föld remegni kezdett, majd hegy emelkedett ki. A gigász hangja pedig iszonyú robajként tört fel a föld alól. Forgolódásával feltépte a hegy oldalait, ahonnan láva ömlött a sík területek és a tenger felé.

Zeusz, amikor látta, hogy mit művel Enkeladosz figyelmeztette, hogy engedelmesen ott kell maradnia, hiszen legyőzték. De ekkorra már hiába volt a figyelmeztetés, a tájat hamu borította és mindenfelé láva folyt.

Odüsszeusz és a küklopsz

Homérosz szerint Odüsszeusz útja során Szicíliába, pontosabban az Etna közelébe érkezett hajójával. Odüsszeusz és társai egy hatalmas barlangra leltek, ahol meg akartak pihenni. A barlangról azonban kiderült, hogy Polüphémosznak, a küklopsznak lakhelye. Amikor az egyszemű óriás hazaérkezett, beterelte a barlangba a kecskéit és a barlang szájához egy hatalmas követ görgetett. Majd meglátta a jövevényeket és dühében kettőt fel is falt Odüsszeusz társai közül. A „vendégek” nagyon megijedtek, hogy mindnyájan el fognak pusztulni, ezért Odüsszeusz egy cselt eszelt ki. Borral kínálta az óriást, és miután az lerészegedett, izzó fával kiszúrta az egyetlen szemét. Polüphémosz a barlang bejáratához támolygott, hogy elállja az utat, de Odüsszeusz túljárt az eszén: három-három kost összekötött, majd ő és társai az állatok hasa alá kapaszkodtak, így vitették ki magukat a barlangból. A küklopsz pedig, amikor rájött a cselre felkapott egy hatalmas sziklát és Odüsszeusz után hajította. Így keletkeztek az Acitrezza közelében található Faraglioni sziklák.

Akisz legendája

A legenda szerint a fiatal Akisz – Pán isten és egy nimfa fia – beleszeretett Galateába, a gyönyörű nimfába. Polüphémosz, a küklopsz azonban szintén szemet vetett a lányra és nem tudta elviselni a szerelmesek boldogságát. Egy napon a küklopsz észrevette őket egy szikla mögött, féltékenységében felkapott egy sziklát és hozzájuk vágta. Galatea be tudott menekülni a tengerbe, de Akiszt eltalálta a kő és megölte. Az ifjú vérezni kezdett a kőtömb alatt, a vörös vér helyett azonban tiszta víz folyt és a halott Akisz patakká változott. Így keletkezett a frissvizű Aci folyó.

Empedoklész cipője

Az agrigentói filozófus volt az első tudós, akit érdekelt az Etna működése. 15 éves volt, amikor először látott kitörést és ezt követően minél több időt próbált a hegyen tölteni.

A halála is az Etnához kötődik: Az egyik legenda szerint i.e. 423-ban a filozófus belevetette magát a kráterbe, mert nem bírta elviselni, hogy nem tudja megfejteni a hegy titkait. Egy másik elképzelés szerint Empedoklész úgy akart meghalni, hogy semmilyen nyom ne maradjon utána. Így remélte, hogy azt hiszik majd róla, hogy az istenek magukhoz vették. Nem sikerült azonban ezt a tervét megvalósítania, mert miután beleugrott a kráterbe a hegy az egyik cipőjét kivetette magából, így fény derült a filozófus öngyilkosságára.

Ez a legenda annyira jól ismert a szicíliaiak körében, hogy az Etnán 3000 méteren talált építménymaradványt Torre del Filosofonak, azaz a Filozófus tornyának nevezték el.

Artúr király az Etnán

Artúr királlyal és a Kerekasztallal kapcsolatos legendát a normann hódítók hozták Szicíliába. A történet szerint Artúr király egy ütközet során elvesztette az összes harcosát és a kardja is kettétört. A király tudta, hogy közeledik a halál órája, de arra kérte az Istent, hadd hallhasson meg ép karddal a kezében. Isten elküldte Szent Mihály arkangyalt, hogy teljesítse utolsó kívánságát és elvezette Artúrt az Etnára. A vulkán lávájánál összeforrasztották a kettétört kardot és Artúr az egyik lávabarlangba húzódott, hogy ott várja a halált.

Másnap reggel, mikor felébredt, a szeme elé tárult a gyönyörű szicíliai táj, a kék ég, a smaragdzöld tenger, a virágok sokasága. A király kérlelni kezdte az Istent, hadd élhessen még egy napot, hogy beteljen ezzel a rengeteg szépséggel. Az Isten engedett neki, és ahogy a napok teltek Artúr király megerősödött, sebei begyógyultak. A barlangjából nézte a völgyeket és a krátereket és arra kérte az Istent, had kapjon egy lovat, amivel bejárhatja a vulkánt. Abban a pillanatban előtte termett egy hófehér ló, amelyre felpattant Artúr király. Azóta is minden éjjel a vulkánt járja, és hogyha kitör a hegy, kardjával eltéríti a lávát, hogy ne okozzon kárt a házakban és emberéletekben.

Összeállította: Érdi-Krausz Erika

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu