Az Etna kitöréseinek krónikája (1971-1991)

1971. április

A déli oldalon 3050-2975 m magasságban törésvonal nyílt. Az innen kiömlő lávafolyam megsemmisítette az Obszervatóriumot és a felvonó fölső állomását.

1971. május

A keleti lejtőn, a Valle del Bovénál (Bove-völgy) töréshálózat jött létre 2915-1800 m magasságban. A lávafolyam több utat tönkretett, veszélyeztette S. Alfio és Fornazzo falvakat. Az erdőkben és megművelt területekben jelentős kárt okozott.

1974

A Nyugati oldalon 1675 m magasságban parazitakráterek keletkeztek. A kitöréseket földrengések előzték meg. A közepes erősségű kitörés kisebb károkat okozott az erdőkben.

1974-1978

A csúcskráterek aktivizálódtak. Hosszú, intenzív aktivitási periódus, főleg az ÉK-i kráternél. Stromboli-típusú kitörések, robbanásos és kiömléses anyagkiáramlások váltakoztak. Az effúziós kitörések az ÉK-i kráterből induló repedéshálózat mentén jöttek létre.

1978

A keleti oldalon, a Valle del Bovénál töréshálózat alakult ki 2900-1650 m magasságban. Több hónapon át tartó kiömléses tevékenység a Bove-völgy nyílt töréseiből. A lávafolyás nem ért el megművelt területeket.

1979. június

Csúcskrátereknél zajló aktivitás. A központi krátert elöntötte a láva, ahol kis lávató jött létre.

1979. augusztusa

A keleti oldalon, a Bove-völgynél 1700-1800 méteres magasságban töréshálózat jött létre Az aktivitás földrengésekkel, majd robbanásos kitörésekkel kezdődött, később kiömléses aktivitás volt jellemző, a láva tönkretett néhány utat Fornazzonál.

1979-1981

A csúcskrátereknél egy hirtelen kitörés során 9 turista meghalt, 25 megsebesült. A csúcskráterekre Stromboli-típusú aktivitás volt jellemző, míg eközben az ÉK-i kráterből láva folyt.

1981

Az ÉK-i oldalon töréshálózat nyílt 2500-1800 m magasságban. A kitöréseket földrengések előzték meg. A lávafolyás megsemmisítette Randazzo település néhány házát, sőt a főútvonalakat és a vasutat is tönkretette. A láva ugyanakkor 740 hektárnyi megművelt területet borított be.

1982

A csúcskráterek Stromboli-típusú kitörése, a Bocca Nuovában lávató jött létre.

1983. március

A déli oldalon repedéshálózat jött létre 3000-2250 m magasságban. Az 1900 méteren lévő Sapienza menedékházat szinte teljesen tönkretette a lávafolyás. Számos ház és több kilométernyi autóút semmisült meg a kitörés során. 600 hektárnyi mezőgazdasági területet borított be a láva. A kitörés ideje alatt a lávafolyást eredményesen tudták lassítani, illetve elterelni.

1983-1984

A csúcskráterekre – az Északkeleti-kráter kivételével, amely nem működött – Stromboli-típusú kitörés volt jellemző.

1984

A Délkeleti-kráter aljánál 3000 m-es magasságban történtek kitörések. Az erupciókat heves földrengések előzték meg. Zafferanában több ház megsérült, egy ember meghalt. A több hónapon át tartó aktivitás nem volt túl intenzív. A Bove-völgyet borította be a láva.

1985

A déli oldalon hasadék keletkezett 3050 – 2480 m magasságban.

A kitöréseket földrengések előzték meg. A felvonó megsérült. A láva 270 hektárnyi területet öntött el, de ez nagyrészt megegyezett az 1983. márciusi lávafolyás által érintett részekkel..

1985. december

A keleti oldalon, a Bove-völgynél töréshálózat nyílt 2750 – 2500 m magasságban.

Az explóziókat erős földrengések előzték meg, amelyek során egy szálloda összedőlt. A kitörések rövid ideig tartottak, a láva a Bove-völgybe folyt.

1986

Az Északkeleti-kráter aljánál 3240 m magasságban történtek a főbb események. Az ÉK-i kráterből láva folyt, míg a Központi-kráterre és a Bocca Nuovára erős gázkibocsátás volt jellemző.

1986

A keleti oldalon, a Bove-völgynél töréshálózat nyílt 2900 – 2350 m magasságban.

Az északi oldalon erős földrengés előzte meg a keleti oldal kitöréseit. A Provenzana turistaközpont károkat szenvedett. 650 hektárt borított be a láva, de nem okozott túl sok kárt, mivel az főleg a Valle del Bovéba folyt.

1986-1989

Az összes csúcskráterre Stromboli-típusú kitörés volt jellemző. Az ÉK-i kráterből, amely eddig néhány éven keresztül nem működött, 1986 szeptemberében láva kezdett folyni.

1989

A keleti oldalon, 3050–2550 m magasságban a Valle del Bovénál hasadékrendszer keletkezett

Az ÉK-i oldalon levő hasadék összeköttetésbe lépett egy másik törésrendszerrel, ahonnan nem folyt láva. Ennek a töréshálózatnak a terjedése erős földmozgásokat eredményezett. 640 hektárt borított be a láva, de nem okozott túl sok kárt, mivel főleg a Bove-vlögy irányába folyt. A második törésvonal a déli oldalon elérte az 1550 m-es magasságot, ezért attól tartottak, hogy egy esetleges kitörés emberéleteket veszélyeztethet.

1990

A Délkeleti-kráter aljánál 3000 m magasságban zajlottak az események.

A folyamatos lávafolyást Stromboli-típusú kitörések és lávaszökőkutak kísérték

1989-1991

A csúcskrátereket – az ÉK-i kráter kivételével – Stromboli–típusú kitörés jellemezte, míg ez utóbbi ismét nem működik.

1991

A keleti oldalon, a Valle del Bovénál töréshálózat nyílt 3100–2400 m-es magasságban.

Az utóbbi három évszázadnak ez volt a legnagyobb kitörése mind időtartamban (472 nap), mind a kibocsátott lávamennyiséget (250–300 millió m3) illetően. Zafferana nagy veszélyben volt, 700 hektárnyi erdőt, megművelt területet, utakat és házakat borított be a láva. A kitörés ideje alatt a lávafolyást sikerült lakatlan területek felé terelni.

Összeállította: Érdi-Krausz Erika

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu