Magyarok a működő vulkánnál

Ilyen aktív 1920-ban volt az Etna

Magyarok a működő vulkánnál

 

Bizonyára sokan hallottak arról, hogy Olaszország négy, ma is működő vulkánja közül a Szicília szigetén található Etna az idén is aktív vulkáni tevékenységbe kezdett. A kisebb-nagyobb földrengésekkel, hamuszórással kísért lávakitörések több mint egy hónapja tartanak. Sok ház összedőlt vagy megrongálódott, több út járhatatlanná vált, és jelentős kár keletkezett a természetben is. A szakemberek azonban sok ismeretet gyűjthetnek a működő vulkánok vizsgálata közben.

Négy magyar fiatal, a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) három tagja: Lieber Tamás, Láng István, Érdi-Krausz Erika, valamint Szabó Zoltán, a Plózer István Vízalatti Barlangkutató Csoport vezetője felkerekedett, hogy közelről tanulmányozza az eseményeket. Hazatérésük után beszélgettem Lieber Tamással, a BEBTE vezetőjével.

 

- Honnan ered a vonzalom, mely erre a némi veszélyt is magában rejtő expedícióra motivált benneteket?

 

- Egyesületünk megalakulásakor a Dorog melletti Nagy-Strázsa-hegyben képződött Sátorkőpusztai-barlang védelmét tekintette elsődleges feladatának. Mivel a barlang létrejötte nagyrészt az utóvulkánosságnak köszönhető, úgy gondoltuk, hogy aktív vulkánok, utóvulkáni jelenségek vizsgálata közben sok mindent megtudhatunk barlangunk kialakulásának körülményeiről. Persze ez csak egyetlen cél volt a sok közül. Szicíliában nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki az ottani nemzeti parkkal, és útjaink itthon is sokak érdeklődését felkeltették. Négy év alatt, például öt alkalommal jártunk az Etnánál.

 

- Mi utazásaitok célja?

 

- Törekvésünk minden kutatóútnál kettős: egyrészt minél több információt, tapasztalatot szeretnénk összegyűjteni, másrészt fontosnak tartjuk, hogy ezeket az élményeket és ismereteket a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tegyük.

 

- Mostani utatok eredményes volt?

 

- Szerencsés időpontban érkeztünk. Az indulásunk előtti napon 1700 m-es magasságban nyílt meg egy repedés az Etna déli oldalán, melynek mélyéről láva tört fel. Az izzó folyam egy lakatlan völgyben indult meg lefelé, szélessége körülbelül 30, magassága pedig 6-8, méteres volt. Félelmetes látvány a lánctalpasként, óránkénti 5 m-es sebességgel, illetve kétemeletnyi fronttal közeledő izzó kőfolyam, mely mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Szomorú látni, amikor 30-40 éves fenyőfák válnak a tűz martalékává. Ez a lávafolyam lakott területeket nem fenyegetet, de két hektárnyi erdőt már elpusztított. Azért beszélhetünk erről múlt időben, mert láss csodát, hazaérkezésünk napján meg is állt. Most már talán a felszínére is fel lehetne merészkedni, ám belseje minden bizonnyal még 1-2 évig izzani fog.

A lávafolyamon kívül jelentősek voltak a hegy kitörései is. Ezek hevességére jellemző, hogy jó néhány alkalommal 3 km-es fekete porfelhő emelkedett a magasba, ami miatt egy helyi katonai repülőteret le kellett zárni.

 

- Úgy értesültem, hogy a sziget északi oldalán jelentős károk keletkeztek.

 

- Valóban, ez a terület nem volt szerencsés. Itt voltak olyan utak és épületek (szállodák, éttermek), melyeket 6-8 méter vastagságban betemetett a láva. Egyes településeken: Miloban, Zafferanában, Linguaglossában sok ház megrongálódott, körülbelül 300 ember maradt fedél nélkül. A földmozgások miatt egy helyen az autóútban egy méteres törés keletkezett.

 

- Nem veszélyes ilyenkor a közelben tartózkodni?

 

- Óvatosnak kell lenni. A legnagyobb veszélyt a mi esetünkben a lávafolyás által kidőlő fák jelentették. De nagyon kellemetlen volt a vulkáni por, mely három óra alatt fél centiméteres vastagságban borított mindent, hajunk, szánk, szemünk is gyakran telement vele.

 

- Hány fok uralkodik a lávaár belsejében?

 

- Körülbelül 1050 Celsius fok. A folyam külseje a levegővel való érintkezés során lehűl, megkérgesedik, és elkezd töredezni.

 

- A lapokban azt olvashattuk, hogy az idei vulkáni tevékenység hevessége a szakértőket is meglepte. Mikor volt utoljára ilyen aktív az Etna?

 

- A szakértők szerint ilyen erejű kitörések legutóbb az 1920-as években voltak. A kutatók azt gondolták, hogy a tavalyi mozgások után egy időre alábbhagy a tevékenység, de nem így történt.

 

- Meghökkentő és látványos fotókat készítettetek. Hol lehet ezeket megtekinteni?

 

- Kiállításunk, melyen a korábbi útjaink képanyaga és gyűjteménye is megtekinthető, Esztergomban, a Belvárosi Plébánián kapott helyet. Egy-két hónapon belül a decemberi út képeit is kiállítjuk.

 

Érdemes figyelemmel kísérni a BEBTE tevékenységét, hiszen az egyesület tevékenysége szerteágazó. Míg korábban főként kirándulásokat, túrákat szerveztek, ma az előbbiek mellett kiterjedt környezet- és természetvédelmi tevékenységet végeznek, tudományos ismeretterjesztést biztosító oktatási-képzési programokat szerveznek.

Ezúton is köszönöm Lieber Tamásnak az élménybeszámolót és a gyönyörű képeket, melyekből sajnos csak néhányat tudunk közreadni. (A BEBTE elérhetősége: 20/520-1261, 20/967-6692, e-mail: bebte@index.hu, honlap: www.bebte.hu)

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu