Fejlesztések a Vezúvon
Véget ért az Etna fél éven át tartó aktivitása (2005. március 26.)

VÉGET ÉRT AZ ETNA FÉL ÉVEN ÁT TARTÓ AKTIVITÁSA

Az elmúlt héten majd féléves aktív időszak zárult le Európa legnagyobb vulkánja, a Szicíliai Etna életében. A szakemberek el is készítették a számvetést.

A vulkáni tevékenység húsz hónapos hallgatás után 2004. szeptember 7-én "bevezető" földrengések nélkül kezdődött. 3000 méteres magasságban, a Délkeleti-kráter keleti tövében - 170 x 50 méteres területen törésvonal nyílt, melyből gázban szegény láva indult. Az 1000 °C-os bazaltos folyam relatíve lassan, 20 m/óra sebességgel folyt a 32 km2-nyi kiterjedésű Valle del Bove (Ökör-völgy) irányába. Három nappal a kezdetek után a Délkeleti-kráter lábánál - 2650 méteres magasságban - újabb törés keletkezett. Ebből is lávafolyam indult, ugyancsak a Valle del Bove felé, de ezt a 2001/2002-es kitöréssorozat során létrejött egyik csatorna vezette.

Mindkét folyam a völgy nyugati oldalán haladt, így bár bőven kapott utánpótlást, sem épületeket, sem emberéletet nem veszélyeztetet. Aggodalmat csak a hó hirtelen olvadása során keletkezett gőz robbanásakor magasba röpülő izzó kövek jelentettek.

Az Etna tevékenységének e féléves ciklusa során számos érdekes képződmény keletkezett, és bár jóllehet a lávafolyam kihűlése hosszabb ideig - akár több évig is - eltarthat, a későbbiekben szinte biztos, hogy új elemekkel bővül a hegy oldalainak, egyébként is látványos formakincse. A tűzhányó lejtésének köszönhetően ugyanis minkét lávaár hosszú alagutakat (lávacsatorna-barlangokat*) képezett és sok helyen hornitok* (salakkúpok) is létrejöttek. Amíg a fentebb részletezett lávaömlés tartott, a csúcskráterek nyugodtak voltak, leszámítva az egyébként is mindennapos kisebb por- és gázkitöréseket.

A szeptember 7-én kezdődött lávaömlés-sorozat, március 12-én szűnt meg véglegesen.

Kislexikon:

A lávacsatorna-barlangok (v. lávacsövek) kialakulása a hegy lejtési adottságaitól, a lávafolyam sebességétől és nem utolsó sorban a kiömlő anyag mennyiségétől függ. Ha a feltételek ideálisak, a kiömlő izzó kőzet levegővel érintkező külső részei (oldalai, teteje) még azelőtt kihűl és megszilárdul, mielőtt az egész folyam megállna. Miután a lehűlt "burkolat" alól a még olvadt anyag kifolyik, hosszú alagút marad mögötte. A lávacsatornák idővel kihűlnek, gáztalanodnak, helyenként felszakadoznak, ami a lehetővé teszi, hogy az ember is behatoljon a belsejébe. Az Etna leghosszabb lávabarlangja közel 700 méter, és olyan széles, hogy akár személyautóval is közlekedhetnénk benne. Egy másik kuriózum az ún. Jeges-barlang, amely Európa legdélebbi állandó jégkitöltésével büszkélkedhet.

A hornito (spanyol eredetű szó, magyarra fordítva kemence), salakkúp vagy salakkürtő úgy jön létre, hogy a láva felszínéről elszökő gázok kisebb lávafoszlányokat röpítenek a magasba, melyek így egymásra rakódva kúpszerű (kemenceszerű) formát öltenek. Sok esetben a már felépült hornitón kisebb száj nyílik, amely utat enged az alatta folyó láva felszínre törése előtt.

Érdi-Krausz Erika - Lieber Tamás

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu