Elméletek az Etna kialakulására

Már-már természetes, hogy minden tudományos besorolást illetően vannak kivételek, melyek igazából egyik kategóriába sem illenek bele. Ebben az értelemben az Etna is egy „kakukktojás”. Olyannyira igaz ez, hogy a még viszonylag közeli lipari-szigeteki vulkanizmussal – melyet szubdukciós vulkanizmusnak tartanak – sem rokonítható.

Ahhoz, hogy megérthessük azt, hogy mi lehet az oka ennek a hosszan tartó és erőteljes vulkáni aktivitásnak az Etnán, meg kell ismernünk a környék összetett szerkezeti helyzetét

[Behncke B. Volcanism in the Southern Apennines and Sicily. In: Vai GB and Martini IP (eds) Anatomy of an orogen: the Apennines and adjacent Mediterranean basins. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht-Boston-London: 105-120 – Etna: pp. 111-113].

Az Etna Európa legmagasabb és legaktívabb vulkánja, amelynek szerkezete nagyon összetett, és még napjainkban sem teljesen tisztázott. Éppen emiatt nagyon sokszor egymásnak ellentmondó elméletek születtek a vulkán és annak tektonikai környezetének leírására.

I. Elmélet

A legutolsó feltevés szerint a magma emelkedését az tette lehetővé, hogy a Málta-Szíciliai-tömb és a Jón-tenger aljzata egymástól eltávolodott, egy aszimmetrikus kőzetlemez-mozgás során

(Continisio R, Ferrucci F, Gaudiosi G, Lo Bascio D and Ventura G (1997) Malta escarpment and Mt. Etna: early stages of an asymmetric rifting process? Evidences from geophysical and geological data. Acta Vulcanologica 9: 45-53.).

II. Elmélet

Fontosabb szerkezeti vonalak mentén található az Etna, mint pl., a Máltai- vagy a Messina-Giardini törésvonal

(McGuire WJ, Stewart IS and Saunders SJ (1997) Intra-volcanic rifting at Mount Etna in the context of regional tectonics. Acta Vulcanologica 9: 147-156.).

III. Elmélet

Az Etna is egy ún. „forró pont”

(Tanguy J-C, Condomines M and Kieffer G (1997) Evolution of the Mount Etna magma: Constraints on the present feeding system and eruptive mechanism. Journal of Volcanology and Geothermal Research 75: 221-250.).

IV. Elmélet

A vulkánosságot az váltja ki, hogy egy kis kőzetlemez-töredék bukik a Tirrén-tenger alá.

(Gvirtzman Z and Nur A (1999) The formation of Mount Etna as the consequence of slab rollback. Nature 401: 782-785.)

V. Elmélet

Az észak-déli irányú tektonikai mozgások vannak hatással az Etna déli oldalára. Ez az elképzelés már azért is bonyolultabb, mert egyszerre vizsgálja az Etna és környéke geológiai viszonyait. Mindenesetre a vulkanizmus és a lemeztektonika az Etnánál mindenképpen összefügg, ám még mindig megoldatlan az ok-okozati összefüggés problémája.

(Lanzafame G, Neri M, Coltelli M, Lodato L and Rust D (1997) North-south compression in the Mt. Etna region (Sicily): spatial and temporal distribution. Acta Vulcanologica 9: 121-133.).

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu