A tomboló Etna

Érdi-Krausz Erika – Láng István – Lieber Tamás – Szabó Zoltán

 

A TOMBOLÓ ETNA

 

Folyóiratunk 2001/6. számában már bemutattuk Önöknek Európa vulkánóriását az Etnát. Az erőteljes aktivitást prezentáló 2001. évi kitörések történéseit taglalva, bizony nem gondoltuk, hogy a hegy jócskán tartogat még meglepetéseket, s azt még kevésbé, hogy erre mindössze 15 hónapot kell várnunk. A köztes nyugalom tehát csak látszólagos volt.

A 2002-es esztendő a katasztrófa éve volt Olaszországban, hiszen majdhogynem mindenből, amit természeti csapás adhat, kijutott az itt élőknek. Északon árvíz, földcsuszamlás, Közép-Olaszországban (Campobasso térségében) földrengés, délen pedig vulkánkitörés és földrengés együttese sokkolta az embereket.

Az Etna újra életre kelt, nem is akármilyen csinnadratta közepette. A sokat megélt szicíliaiak sem nagyon emlékeznek hasonlóra, vagy csak az idősebbek. A vulkánkitörések önmagukban pazar látványosságok, ám közvetve még az Etna esetében is – mely központja lakott területtől viszonylagos messzeségben helyezkedik el – igen sok kellemetlenséggel járhatnak. Ezt 2002. őszén nagyon sokan a saját bőrükön is megtapasztalhatták.

A legpusztítóbbak az Etna térségében földrengések voltak. Halálos áldozatot tudomásunk szerint nem követeltek, de ez csak a szerencsén múlott. Épületek dőltek össze, s ezernél több ember maradt fedél nélkül. Kevésbé érte váratlanul az itt élőket a tetemes mennyiségben kiömlő, majd a hegy lejtőin lecsörtető lávaár. Ez elől többnyire el lehet menekülni. Lakott területeket ugyan nem veszélyeztetett, de magasan, közvetlenül a felső zóna lábánál elhelyezkedő turistaközpontokat igen. A déli Sapienza úgy tűnik megmenekült, bár december közepén ismét veszélybe került. Ki tudja, áll-e még!? Az északi Provenzana teljességgel megsemmisült. Mindezek persze szomorúvá tettek bennünket is. Kellemes emlékeink voltak a kedves kis étteremről, melyben 2 éve még Lasagne-t fogyasztottunk, vagy a bazársorról, ahol a sok giccs közül azért egy-egy értékes árucikket is be lehetett szerezni. Ezek az épületek elpusztultak, maradványaik, ha maradt egyáltalán valami ezekből, a 6-8 méteres lávafolyam alatt vannak. Na meg itt van az irdatlan porhullás. Ez elől képtelenség elmenekülni! Elkeseredésünket mindezen felül az a tény is táplálta, hogy a vulkán produkciójáról csak itthonról; újságból, telefonon vagy e-mailben értesülhettünk. Persze titkon azért reménykedtünk abban, hogy legkésőbb idén valahogy kijutunk, és saját szemünkkel is meggyőződhetünk a hírek olvastán elképzelt változásokról. Mindenesetre, hogy ne csak a véletlenre bízzuk a dolgot, szervezésbe kezdtünk.

Korábbi utunk támogatói úgy tűnt most sem hagynak cserben, s két hét alatt a szükséges anyagiak javarészét sikerült előteremtenünk, de egyéb elfoglaltságaink miatt, egy időre megfeneklett a készülődés. Aztán november 25-én megcsörrent a telefon. Az egyik televíziós csatorna érdeklődését úgy tűnt, sikerült felkeltenünk. A buszon a munkahelyemről hazafelé, Budapestről Dorogra tartva még a 2003-as nyári vulkántúrát tervezgettem. 1 nappal később pedig már Szicília felé autóztunk! És a szerencsés véletlenek sorozata, mely november végi–december eleji utunkat kísérte, csak most kezdődött: Franco Emmi, Linguaglossában élő hegyivezető barátunk, a megérkezésünk előtti napon ért haza Németországból, s mondhatni a „tiszteletünkre” ugyanekkor egy, az általunk is felkeresett lávafolyam indult el a hegy déli lejtőjén. Mint utóbb kiderült, ez a kőfolyam hazaindulásunk napján állt meg. Mindezt tetézte, hogy az engedélyek beszerzése – mely lehetőséget biztosított, hogy a lezárt területeken is körülnézzünk – kalandfilmbe illő, bár kissé hosszadalmas procedúrával járt, de végül sikerült.

Na de nézzük, mi is történt az Etnán 2002. októberétől A Földgömb 2003. január eleji lapzártájáig:

 

Az egész történet október 26-án, éjjel kettőkor kezdődött: számtalan földrengés mellett egy törés nyílt az ÉK-i kráter lábánál, ahonnan lávaszökőkutak törtek fel. Nemsokára ez abbamaradt, majd több, nagyon erős rengés rázta meg a vidéket (Richter-skála szerinti 4 – 4,5) és az északi turistaközpontnál (Piano Provenzana-nál) minden összedőlt. A legnagyobb rombolás Zafferana Milo, és S. Venerina településeket érte, ahol több mint 1000 ember maradt fedél nélkül. A házaikat elvesztett miloiak a nekünk is szállást adó kemping faházaiban találtak ideiglenes menedékre, és ugyanitt hoztak létre egy, tűzoltókból, mentősökből és önkéntesekből álló katasztrófavédelmi csoportot. Földrengések azóta is folyamatosan vannak.

Október 27-én reggel 6-kor egy hatalmas törésvonal nyílt meg az Etna északi oldalán épp a sípályák közepén 2700 – 2100 méteres magasságban. E vonal mentén legalább 12-15 kráter keletkezett, melyek kb. 200 méteres lávaszökőkutakat produkáltak, illetve rengeteg vulkáni port juttattak a levegőbe. Ezek egyike a Betulle (Nyírfa) Hotel mögött egy kb. 400 méter széles és 10 méter vastagságú lávafolyást táplált, mely elöntötte a szállodát, az ajándékboltokat és a Provenzana menedékházat, majd az erdőben az „1923-as” lávafolyás irányába haladt és kb. 1550 méteres magasságban, a fenyvesben állt meg. Egy másik ág keresztülfolyt Piano Provenzana-n és az aszfaltúton 1500 méterig jutott, ahol sikerült beterelni a Salto del Bove patakba, végül 1200 méteren megállt. Ezek az események 7-8 napig tartottak.

A kitörések kezdetén, a déli oldalon kb. 2700 méter magasságban a Torre del Filosofo lábánál is keletkezett egy kráter, mely szintén lávaszökőkutas kitöréseket és rengeteg vulkáni port produkált. A cataniai repteret és autópályát le kellett zárni, a hegy lejtőire épült településeken táblák figyelmeztetnek a lerakódott por miatt csúszóssá vált utakra. A déli oldal kráterétől két lávafolyás is indult, majd e kúp oldalában egy lyuk nyílt, ahonnan egy újabb folyam a déli menedékház, a Sapienza irányába tartott, majd november elején az út közvetlen közelében állt meg. Azok a lávák, melyeknek nem volt erejük lefolyni, a Monte Nero közelében szétterültek.

A déli oldal krátere is azon a törésvonalon fekszik, mely északon a felszínen is megjelent. Ez azonban – bár a déli oldalon közel húzódik hozzá – nem egyezik a 15 hónappal ezelőtti kitöréssorozat törésével. A 2001-es repedés ugyanis megtelt az azóta megszilárdult magmával. A mostani, talán még mindig fejlődésben van, és méretére jellemző, hogy légvonalban is legalább 10 km-es hosszúságú. Több helyen megfigyelhettük az elmozdult kőzettesteket, melyek néhol méteres lezökkenésként jelentkeznek. Érdekes, hogy a hegy ÉK-i és D-i oldalán szinte egyszerre felszínre jutó láva tulajdonsága különbözik. Az előbbi hőmérséklete kb. 950 °C, míg az utóbbi 1050 °C körüli és folyékonyabb. Szakemberek szerint a kőzetolvadék magasabb víztartalma miatt hevesebb robbanásokat produkál, mint 2001-ben.

November 12-én újabb, ezúttal stromboli-típusú (2-3 percenkénti) kitörések kezdődtek 2750 m-en, a csúcsok alatt délre. Egy lávafolyam délnyugati irányba indult és csatlakozott a hónap elején a Monte Neronál megszilárdult folyamhoz, egy másik pedig déli irányba tartott. 18-án a déli törésvonal mentén három újabb kráter nyílt, melyekből kb. 200 m-es lávaszökőkutak emelkedtek. Innen két újabb vöröslő folyam indult, a nyugatabbra lévő kitöltötte a törésvonalat és délnyugatra tartott, a másik a repedés mentén az előzővel párhuzamosan mozgott. 21-én 2750 m-en egy újabb száj kezdte táplálni a lávafolyásokat, és tovább erősödtek a kitörések. A november 12-én a Monte Nero felé tartó kőzetolvadék (ekkor már 4 km hosszú) két szélesebb ágra szakadt. Délnyugati ága egy időszakos vízfolyás völgyében haladt és lávaalagutat kezdett kialakítani. A másik ág folyamatos utánpótlást kapva megközelítette a Sapienza menedékházat.

November végére, ottjártunkkor a völgyben előrenyomuló láva már a fenyőerdő fáit döntögette és utánpótlásának köszönhetően kb. 10 m vastagságúra, és 30 m szélesre hízott. Ez a folyam december 2-ára, 1770 m-en megállt. Ekkor helikopterből megfigyelték, hogy vonala mentén 6 kisebb kráter jött létre, melyek csak rövid ideig működtek. A kitörések is felerősödtek, két nyílásból folyamatosan 4-500 m magas lávaszökőkutak emelkedtek. Az explóziós felhő 2 km-es magasságba nyomult, a vulkáni por ismét beborította a dél-délkeleti oldalon fekvő településeket, és a cataniai repülőteret újból lezárták. A heves, robbanásos, stromboli-típusú anyagkiáramlás újabb kúpot halmozott fel, mely beborította a Torre del Filosofo-t. Mindemellett a vulkán belsejében növekvő aktivitást észleltek, mely előjele lehet egy újabb periódusnak. A dél felé tartó szilikátolvadék időközben átfolyt a Sapienza felé vezető országúton. Ezt próbálkozások ellenére, gátakkal sem sikerült megakadályozni.

 

Kutatók szerint az Etna működése nem áll összefüggésben a közép-olaszországi földrengésekkel, sőt az ugyanebben az időben a Lipari-szigeteknél tapasztalható jelenségekkel sem. Panareán ugyanis heves gázfeláramlásokat észleltek a halászok. A felszínre magas hőmérsékletű és kéntartalmú gázok áramoltak és a tengerfenéken feltételezhetően alakváltozások is végbementek. Nem kevésbé érdekes a Stromboli karácsony után végbemenő erőteljes aktivizálódása sem. December 28-án délutánra a fokozott működést egy hatalmas robbanás zárta, mely vulkáni porral borította be az egész szigetet. Az ÉK-i kráternél egy ÉK-DNy-i irányú repedésből kiömlő láva 20 perc alatt elérte a tengert. 30-án 800 méteres magasságban, az előző hely alatt újabb törésből ismét szilikátolvadék került a felszínre, mely lassabban ugyan, de szintén eljutott a tengerig. Délután egy nagy kitörés sűrű explóziós felhőt eredményezett, és egy szökőár indult el, mely kárt tett a part menti házakban, a kikötőben lévő hajókban (néhány turista is megsérült). Másnapra a környező szigeteken, sőt még Milazzo kikötőjében is észlelték.

 

(Írásunk rövidített formában megjelent A Földgömb c. tudományos folyóirat 2003. január – februári számában.)

 

 

Széljegyzet


A dorogi BEBTE vulkántúráinak gyűjteményes anyagából (fotók, kőzetek) nyílt állandó kiállítás Esztergomban, a Belvárosi Plébánián. A tárlat előzetes egyeztetés útján bármikor megtekinthető. Érdeklődni az alábbi telefonszámon lehet: 06-30/231-5966.

A legutóbbi expedíció legszebb fotói az Országos Onkológiai Intézet (Budapest, XII., Ráth Gy. u. 5-7.) CT-MR laborjának várótermét is díszítik.

Jelen cikkünk szerzői, képeiket – így a korábbi évek és a legutóbbi út produktumait is – felajánlják megvásárlásra. Ugyanakkor készséggel vállalják fotógalériák létrehozását, naptárak szerkesztését, valamint a témához kapcsolódóan diaképes előadások megtartását is.

Felhívjuk a figyelmet továbbá, hogy 2003. augusztusában ismételt expedíció indul Itáliába, a Vezúv, az Etna valamint a Lipari-szigetek vulkánjainak (Vulcano, Stromboli) bejárására. Bővebb felvilágosítás és jelentkezés a 06-20/315-7936-os telefonszámon, vagy a bebte@index.hu e-mail címen.


Az Etna-2002. expedíció támogatói voltak:


24 Óra (Komárom-Esztergom megye napilapja), Duna Múzeum (Esztergom), Fábiánné Kiss Szilvia (Budapest), dr. Gémesi György (Gödöllő), dr. Juhász Árpád (Budapest), ifj. Mézes Nándor (Esztergom), Kornétás Kiadó, Magyar Földrajzi Társaság, Sandstone, Terszol Szövetkezet (Székesfehérvár), TV2-Napló, Városi Televízió (Esztergom).

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu