Ismét Európa legaktívabb vulkánjainál    

ISMÉT EURÓPA LEGAKTÍVABB VULKÁNJAINÁL
(STROMBOLI `2008-EXPEDÍCIÓ - 2008. május 31-június 14.)

Magunk sem gondoltuk, hogy idei vulkántúránk meghirdetésekor (valamikor az elmúlt esztendő végén), kilenc évvel ezelőtt életre hívott programunk cseppet sem veszített népszerűségéből. Mi sem mutatta ezt jobban, mint az a tény, hogy röpke három hét leforgása alatt a jelentkezőkből már meg is tölthettük volna a buszt. Persze azért néhányaknak közbejött ez-az, így az előkészületek alatt folyamatosan cserélődött a névsor. A csapat idén is lelkes - a vulkánokról minél többet megtudni szándékozó - emberekből állt, melyet a vulkánjárásban gyakorlott, a vulkanológiában járatos szakvezetőink kalauzoltak.

Alapvető célkitüzéseink mit sem változtak a korábbi utak küldetéseihez képest. Célunk most sem lehetett más, mint a tudományos ismeretterjesztés. A csapat résztvevői belekóstolhattak a vulkanológiába, megismerkedhettek ennek az új tudományágnak az alapjaival. Bizonyos tekintetben könnyű dolgunk van, hiszen a vulkánok kapcsán állandóan változó, adott esetben ténylegesen a szemünk előtt lejátszodó jelenségekről beszélhetünk, így könnyen válhatunk magunk is felfedezővé, új jelenségek leírójává. Többek között ezek azok a momentumok, no és persze az újdonságok felfedezésének és tovább adásának vágya, amelyek egyszerű vulkántúrából expedíciós szintre emelik kirándulásunkat.

Dél-Olaszország a lehető legkedvezőbb terep működő tűzhányók tanulmányozására, hiszen a terület egyúttal magának a vulkanológiának is hazája. Erről nemcsak a szakkifejezések, mitológiai vonatkozások tanúskodnak, hanem például a Vezúv és az Etna több évszázados, esetleg évezredes jegyzett tevékenysége is, amelyek egyúttal azt is igazolják, hogy az ember tudományos érdeklődése nem újkeletű ezen a vidéken.
A vulkánok megismerésének a geológiai jelenségek megfigyelése mellett történelmi, néprajzi vonatkozása is van. S bár ez utóbbiak utunkon, annak rövidsége miatt, kevésbé voltak hangsúlyosak, az információk begyűjtésére, akár irodalmi búvárkodás, akár újabb "terepgyakorlatok" révén utólag mindenkinek lehetősége van.

Természetesen az általánosan megfogalmazható célok mellett konkrétabbakat is teljesítettünk, új ismereteket szereztünk Dél-Olaszország vulkánjainak tevékenységéről, melyekről hamarosan publikációk sorozatát tesszük majd közkinccsé. Dorog városának felajánlott gyűjteményünk is szépen gyarapodott, igen különleges képződményekkel.

KÉPES-SZÖVEGES ÖSSZEFOGLALÓNK

1. nap - május 31. szombat:
A Vértes Volán autóbuszával délelőtt 11 órakor indult el teljes csapat (33 fő) a Volánbusz Árpád hídi pályaudvaráról. A közösen, előzetesen beszerzett, teljes, két hétre való étkészletünket egy körmendi bevásárlóközpontban egészítette ki minddenki a saját igénye szerint. Mivel romlandó ételeket (szalámikat, tejtermékeket, zöldségeket és gyümölcsöket) nem pakoltunk, első sorban ezekre mozdult rá a társaság (Az első napokban ezeket fogyasztottuk). Hála a sárisápi pékségnek, kenyérről kb. 5 napig nem kellett gondoskodnunk. Ausztria autópályáján gyorsan ment az idő, ami a résztvevők által biztosított DVD filmeknek is köszönhető.

2. nap - június 1. vasárnap:
Átbuszozott éjszaka után néhány órás késéssel, a kora reggeli órákban érkeztünk első pihenőhelyünkre, a toscanai San Filippoba. A buszos utazás hátránya, hogy kötelező megállót kell beiktatni a programba a sofőrök kötelező pihenőidejének letöltésére. A 8 órás kényszerű várakozást igyekeztük pihentető programmal eltölteni. Erre remek lehetőség adódott a kisváros melletti hőforrásnál. Még magunk sem jártunk itt korábban, így kíváncsian vártuk, vajon eltölthető-e ennyi idő ezen a relatíve kis területen.
A hely szenzációs, a néhai vulkánossághoz köthető tevékenység, utóvulkánosság fűti itt a talajt, illetve a felszín alatti vizeket. A kb. 30-40 Celsius-fokos víz remek táborhelyet szolgáltatott számunkra. Persze nemcsak a vízben ücsörögtünk, hanem a közeli mésztufagátakat, -dombokat is alaposan szemügyre vettük.

San Filippo

San Filippo

San Filippo

A tahográf a kora délutáni órákban engedélyezte a továbbindulást a következő állomásunk, és egyben első szakmai megállónkhoz a Nápoly melletti Pozzuoli Szolfatára kráterébe. Estére, még világosban futottunk be Dante poklába, a híres Szolfatárába. A kráter, mely a kénes kigőzölgések (szolfatárák) névadója egy kempingnek is otthont ad. Mi sem lehet természetesebb, mint, hogy első ismerkedésünket a vulkánokkal innen indítsuk. A kráter utóvulkáni működései nemcsak e jelenségek megfigyelését teszik lehetővé, hanem vacsoránk elkészítését is. A kráter fenekének hője ugyanis kiválóan alkalmas az étel megmelegítésére. Jó kis esti program volt!

VIDEO

3. nap - június 2. hétfő:
Mivel ezen a napon Olaszországban állami ünnep volt (ezt sajnos előre nem tudtuk), és a Vezúvra nem lehetett felmenni, fel kellett cserélnünk a két nap programját, így hát Pompejibe látogattunk elsőként. Mondanom sem kell, a szabadnap miatt iszonyatos tömeg volt itt. Szerencsénkre az idő borongós volt, vagyis nem volt túlságosan meleg, ez kedvezett a romvárosban való sétálgatáshoz.
Ugyebár Pompejit Herculaneummal és Stebiae-vel együtt a Vezúv kr. u. 79. évi kitörése pusztította el. Pompeji lakosságát az izzófelhők ölték meg, míg a várost a vulkáni por temette maga alá közel kétezer évre. Az ásatások során feltárult épületek, utcák, szobrok és festmények az ókori élet mindennapjait varázsolják a látogató szeme elé.

Pompeji

Pompeji

Pompeji

Pompeji

Pompeji

Pompeji

A szabaddá vált délutánt a Szolfatárához közeli Averno krátertavának meglátogatásával, majd Pozzuoli városának megismerésével töltöttük. Sajnos nem hagyhattuk figyelmen kívül az utáckat szegélyező, bűzlő szeméthegyeket. Mint megtudtuk, a nápolyi maffia jó pénzért ipari hulladékot helyezett el a szeméttelepeken, így azok idő előtt beteltek. A kommunális hulladék november óta gyűlik az utcákon! A nyári melegben a bomlás hatékonyabb, és erről az irdatlan bűz is messziről árulkodik.

VIDEO

Szemét Nápoly külvárosában

Szemét Nápoly külvárosában

VIDEO

Pozzuoliban az ókori piactér oszlopainak maradványait érdemes felkeresnünk. A térségben a vulkanizmus miatt állandó a felszín alakváltozása. A talajszint süllyedése illetve emelkedése jól szemügyre vehető az oszlopokon. Az ókori építmény ugyanis az évszázadok során többször volt tenger alatt. Ennek bizonysága a számtalan, fúrókagylók által készített lyuk az oszlopok alsó felében.

Pozzuoli

Pozzuoli

4. nap - június 3. kedd:
Erre a napra a Vezúv Obszervatóriumának meglátogatása, valamint a vulkáni kúp megmászása, na és persze egy kb. 600 km-es, Szicíliáig tartó buszozás volt a program.
Az obszervatóriumban a Vezúv működésének, illetve általánosságban a vulkáni tevékenységek sajátosságaival ismerkedtünk egy interaktív kiállítás és a helybéli vezetők segítségével.
Az intézmény különlegessége egy szeizmográfokból álló kiállítás, amely az első, kezdetleges műszerektől a közelmúltban használatos eszközökig mutatja be a földrengés-előrejelzés technikai vívmányait.

Kőzetgyűjtemény a Vezúv obszervatóriumában

A Vezúv 1260 méterre magasodó vulkáni kúpjának megmászását a kráterperemen tett teljes körtúra követte. Itt nemcsak az 1944-es kitörés nyomait vehettük közelebbről szemügyre, hanem a vulkáni utótevékenységeket, gőzszivárgásokat. Igen, nem elírás, a vezúv ottjártunkkor több helyütt is belélegezhető vízgőzt és nem gázt bocsátott ki magából. A meleg gőzszivárgások helyén különleges, szubtrópusi klímát kedvelő növények telepedtek meg. A túra remek alkalmat teremtett a Vezúvra jellemző kőzetek és ásványok gyűjtésére is.

A Vezúv látképe Nápolyból

Lávablokkok a kráterfalban, az 1944-es kitörés maradványaként

Csoportkép a kráterfal kigőzölgéseinél

A kráter átmérője kb. 800, mélysége 330 méter

Túra a kráter peremén

Csoportunk

Vezuvitok

VIDEO

5. nap - június 4. szerda:
Hosszú éjszakai buszozás (pályafelújítás miatt sok helyütt alakultak ki dugók út közben), valamint kompolás után hajnali háromkor érkeztünk meg az Etnán található miloi kempingbe.
Sok időnk nem maradt az alvásra, ugyanis hegyi vezetőnk 9 órakor várt bennünket a déli turistaközpontban (Sapienza). Innen indult egész napos krátertúránk. Idősporolás végett libegővel, majd terepjáró buszokkal emelkedtünk fel 1800 méterről 3000-re. A buszok végállomásától a turisták elől elzárt területen, kb. 1 órás emelkedéssel értük el a csúcskráterek szintjét. Előkerültek a sisakok, por- és gázmaszkok, így védekeztünk a szél által és lépteink nyomán felkavarodó por, valamint a kráterből folyamatosan áramló kénes gázok ellen. Ez utóbbiak felszerelések nélkül elég kellemetlenek tudnak lenni. A kén-dioxid a záptojásszagra emlékeztető kénhidrogénnel szemben erősen irritálja a légutakat, nyálkahártyákat, így hosszabb ideig nem is tanácsos itt maradni. A kráterperem aláhajló falai miatt, a kráter szélétől (ami bármikor leszakadhat) tisztes távolságban tartózkodtunk. A gázok miatt a katlan csak ritkán mutatta meg magát, a közel 300 méter mélyen lévő fenekére nem sikerült bepillantanunk.

Az Etna csúcsrégiójában

A kráterperem

VIDEO

Ereszkedés a csúcskráterektől

Miután végeztünk a csúcskráterek megtekintésével, a finom vulkáni porban leereszkedtünk a kráterek tövéhez, majd a Délkeleti-krátert megkerülve, annak túloldalára igyekeztünk. Több hete zajlott már a kifejezett vulkáni aktivitás ezen a részen. A terület megközelítése nem volt teljesen veszélytelen. Különösen az érdes, salakos, aa-típusú lávamező keresztezésekor kellett nagyon odafigyelni, hogy hová is tesszük a lábunkat. Utunkat a finom vulkáni porba becsapódó lávabombák, "lávafröccsök" kerülgetésével folytattuk, majd ismét a borotvaéles salakos lávagörgetegeken keltünk át. Jobbról tekintélyes méretű parazitakráter mutatta magát, keletkezése a 2006-2007-es aktivitás eredménye.
Ottjártunk idején két - egymás viszonylagos közelségében lévő - parazitakráter mutatott élénk működést. A tőlünk jobbra lévő, folyamatos sziszegő hangok kíséretében lövellte ki magából a lávafoszlányokat. A folyamatos gázerupció szinte minden másodpercben vörösen izzó darabokat dobott fel a kráter peremétől számítva, kb. 15-30-méteres magasságba. Az izzó darabkák aztán a kráter környékére hullottak vissza.
Míg az előbbi kráter működése többé-kevésbé kiszámíthatónak tűnt, a tőle balra elhelyezkedő - megfigyelőhelyünkről sajnos takarásban lévő - kráterszáj meglepetésszerűen adta tudtunkra ottlétét. kb. 10 perces időközönként, Stromboli-típusú, robbanásos vulkánkitötéréseknek lehettünk szem- és fültanúi. A kb. 100-150 méteres magasságba, szinte hangsebességgel kilövellő por-, valamint a izzó lávarészecskék röppályáját - főként ez utóbbiakét - nem kis izgalommal figyeltük. Szerencsére tőlünk kb. 100 méterre hallottuk becsapódásukat.E kráterek mükődésének látványa az egész vulkántúra hangulatát megalapozta.

VIDEO

Ereszkedés a törmeléklejtőn

Tehénlepényre emlékeztető lávafröccs

vulkánlesen

Gázerupció, izzó lávafoszlányokkal

VIDEO

Robbanásos kitörés, jellegzetes kitörési felhővel

VIDEO

Megfigyelés tisztes távolságból

Leereszkedőben, a déli turistaközpont közelében

6. nap - június 5. csütörtök:
Giuseppe vezetésével ezen a napon az Etna minden bizonnyal legszebb túraútvonalát jártuk végig, az ún. barlangos kört. Persze a hangsúly nemcsak az impozáns lávacsatorna-barlangokon volt, hanem a különleges és nagyon látványos lávaformákon. Az 1614-24-es lávamezőn tett séta túránk egyik legszebb, de egyúttal legfárasztóbbi kirándulása is volt. A képek itt önmagukért beszélnek.

A 2002-es lávaömlés által megrongált, betemetett épület maradványa

Egy parazitakráter a sok közül

A Monte Nero parazitakúpjának oldalában

Az Etna kissé szokatlan arca

Fonatos v. kötélláva

Lávafonatok

A gyönyörűséges lávamező

Jellegzetes sziklagyepi növényzet

Lávatorlasz

Halottak hegye

Részlet a Jeges-barlangból

Részlet a Jeges-barlangból

Részlet a Jeges-barlangból

Részlet a Jeges-barlangból

A Jeges-barlang kijárata/bejárata

A Jeges-barlang bejárata/kijárata

Párnanövényzet

Lávatorlasz

Megkövült lávafolyam

Elmerengve

Lávacsatornában

Túra a lávamezőn

Lávafonatok

Az ember jelentéktelensége

Az élet diadala

7. nap - június 6. péntek:

Olaszországi kirándulásunk alkalmával első ízben nyílik lehetőség a lazításra. Ez az első ún. "szandálos vagy papucsos" nap. Az etnai kempingből kényelmesen, 9 órakor indultunk el. Először a miloi közértnek csináltunk egy kis forgalmat, szegény eladólány nem győzte kiszolgálni a friss kenyérre, helyi sajtra, némi édességre és üdítőre vágyó csapatot. Ezt követően buszunkkal az Alcantara-bazaltkanyonhoz gurultunk, majd bő két órás programként a vízzel kitöltött szurdok bejárása, vagy sokkal inkább beúszása következett. A korábbi évekhez képest sokkal több vizet tapasztaltunk itt, ami nem tette lehetővé a teljes szurdok bejárását. A sodrással egy idő után már nem tudtunk megbírkózni, de így is emlékezetes és élvezetes kirnádulást tudhatunk magunk mögött.

A bazaltkanyont követően Taormina következett. Pozzuoli után a második alkalom kínálkozott arra, hogy rövid városi sétánk során helyi ételeket kóstoljunk meg, feladjuk képeslapjainkat, illetve a helyi internetes lehetőségeket kihasználva képes üdvözletet küldjünk. Az úgymond hiavatalos program a híres Görög színház megtekintése volt.

Taorminai programunk után Milazzoba utaztunk, ahonnan két órás kompolás várt ránk a Lipari-szigeteki Vulcanora.

8. nap - június 7. szombat:

Vulcanón, minden vulkán névadó szigetén ébredtünk. A délelőtti Vulcanello félszigetének megtekintése volt. Időközben ketten a szomszédos Liparira keltek át, hogy a keddi Strombolira történő kriándulásra kishajót szerezzenek a csapat számára. A késő délutáni órákban, a forróság enyhülését megvárva csapatunk a híres vulcanói Nagy-kráterre látogatott.

Komphajó a Tirrén-tengeren

Lipari, halászkikötő

Lipari, várrészlet

Csendélet

Lipari, nagykikötő

Ahol forr a tenger

A Fossa kenyérbombája

A gázokat csak így lehet és érdemes elviselni

Kénvirágzás - kénkiválás a Fossa kráterében

Kénvirágzás - kénkiválás a Fossa kráterében

Kénvirágzás - kénkiválás a Fossa kráterében

Tessék mosolyogni!

Aktív szolfatára tevékenység

Szembetűnőek az arányok

Gázok a kráterperemen

Gázok a kráterperemen

Karbonátos kiválás

Gázfelhőben

Gőzök, gázok mindenütt

VIDEO

Naplementében

András és a vulkáni bomba

Halpiac

Halpiac

9. nap - június 8. vasárnap:

Két napos szabadság vette kezdetét, amit sokan örömmel nyugtáztak, hiszen mindenféle kötöttség nélkül bárki kedvére tölthette el az időt. Voltak, akik Vulcanóval ismerkedtek, voltak akik strandolással, tényleges pihenéssel múlatták az órákat, néhányan azonban a szomszédos Salinára látogattak. Ez a sziget 960 méteres magasságával a Lipari-szigetek legmagasabbika. Különös ismertetőjele, hogy két, kívülről nagyon látványos, szabályos vulkáni kúpja van. Csapatunk értelemszerűen a legmagasabbikra, a Monte Felcire túrázott. Salina szigete a többivel ellentétben zöld, amit a gazdag vegetációnak köszönhet. Az éjszakát a korábbi elképzeléstől eltérően nem a csúcson, hanem a tövében lévő kisváros (Leni) egyik pizzériájának teraszán töltöttük.

Útban a Felcire

Visszatekintés

Egy növény a sok közül

Gyík

Salina és a Lipari-szigetek tetején

VIDEO

Kilátás a Porri-hegy felé, a háttérben Filicudi, még távolabb Alicudi szigete látszik

A Monte Felci erősen erodált kráterbelsője

Valdichiesa és Leni városkája felülnézetből

Ereszkedés közben

A vulkáni bomba a tufában

Ereszkedés közben

Ereszkedés közben

10. nap - június 9. hétfő:

Salina Rinella nevű kikötőjéből hajóra szálltunk, s egy, általunk még soha nem látogatott szigetre, Filicudira utaztunk. A napot a szigettel való ismerkedéssel töltöttük. A késő délutáni órákban tértünk vissza Vulcanóra.

Túra Filicudin

Visszatekintés az öbölre

Mediterrán csendélet

Filicudi

Filicudi

Filicudi

Filicudi

Filicudi

Visszatértünk Vulcanóra

11. nap - június 10. kedd:

Reggel 9 órakor várt bennünket a kishajó, hogy utolsó vulkános programunk helyszínére, Strombolira szállítson bennünket. A fantasztikus hajóúton számos szirtet tekintettünk meg, és érintettük a Lipari-szigetek útba eső tagjait (Liparit és Panareát is). Több helyen is lehetőségünk volt a fürdőzésre, búvárkodásra.

Miután körbehajóztuk Strombolicchiót és Strombolit, kiköttünk a szigeten. A hegyet - betartva az előírásokat - helyi vezetővel másztuk meg. A látvány kárpótolta a nehézkes felvonulást (sajnos rajtunk kívül rengeteg csoport mozgott a hegyen, így a feljutás elég vontatottan ment).

Stromboli kitett magáért, 4-5 krátere felváltva lövellte ki az izzó lávát. A tüzes szökőkutak 50-200 méteres magasságba lőttek fel, lenyűgöző látványt nyújtva a szemlélődőknek.

Horzsakőbánya Liparin

Elefántbőrre emlékeztető bazaltkiválás Panarea partjainál

Visz a hajó

VIDEO

Basiluzzo

Basiluzzo szirtei

Abráziós barlangok Basiluzzónál

Stromboli

Ginostra kikötője

Kitörés a tengerről nézve

Sciara del Fuoco, vagyis a Tűz útja

Stromboli

Strombolicchio szirtje

Strombolicchio és Stromboli

Strombolicchio nem más, mint egy egykori kürtőkitöltés vagyis neck

Nyilatkozatok kitöltése

Visszatekintés a Stromboliról

Útban fölfelé

Naplemente

A csúcsrégió elérése

Csapatunk

Ez is látszott föntről, de nem ezért jöttünk...

... hanem ezért!

Tűzijáték

Tűzijáték

VIDEO

12. nap - június 11. szerda:

Az éjszakai kitörések megfigyeléséről hajnalban érkeztünk le a kikötöbe, ahol kishajónk már várt bennünket. Közel 2 órás éjjeli hajókázást követően értünk vissza Vulcanóra. Az út szakmai programja véget ért. Ez a nap a pihenésről szólt. A csapat dél körül ébredt. Volt aki a délutánt a strandon töltötte, de voltak, akik robogót bérelve a sziget felfedezésére indultak.

Visszatekintés a sziget túloldaláról

A Nagy-krátert vízmosások szabdalják

Az ablakban Salina kettős kúpja látható

Panoráma. A háttérben Vulcanelló, Lipari és Salina.

Vulcanó egy védett öble

A piroklaszt rétegződése

Vulcanelló partja

Vulcanó főutcáján

A híres Faraglione szikla

A nevezetes sárfürdő

Beiszapolódva

13. nap - június 12. csütörtök:

Elindultunk hazafelé. Úgy döntöttünk, hogy megspórólunk kb. 700 km-es buszozást, és a csapatot buszunkkal együtt komphajóra rakjuk, és így utazunk fel Nápolyig. Az óriási komphajó délután érkezett meg Vulcanó kikötöjébe. A Nápolyig tartó hajóút másnap reggel 8-ig tartott.

Megérkezett a komphajó

14. nap - június 13. péntek:

A nápolyi kiszállást követően elindultunk északnak. Az éjszakai megállót Szlovéniában, a Skocjani-barlang fogadóépületének előterében tartottuk.

15. nap - június 14. szombat:

A barlangtúrát követően irány Magyarország. A koraesti órákban érkeztünk Budapestre, majd Dorogra.


 
 

© 1999-2008 BEBTE www.bebte.hu