A vasvirág

Az aragonit ágas-bogas, korallszerű, sokszor hófehér változatát illetik a vasvirág névvel (kémiai összetétele azonos a kalcitéval: kalcium-karbonát). Elnevezése onnan ered, hogy a kristály főként a vasérctelepek oxidációs övezetében előforduló barlangokban és bányákban fordul elő. Csavart, tűszerű képződményei általában másodlagosan alakulnak ki az érctelepekben, például a recski ércbánya mélyebb szintjein. Ritkán, de megtalálhatjuk fiatal vulkáni kőzetekben, az andezit és a bazalt üregeiben is.

A hátlapon bemutatott vasvirág a Szlovák-Érchegységben, Martonháza (Ochtiná) határában a Hrádok-hegy északi oldalában 1954-ben fölfedezett barlang „Tejút” elnevezésű kiöblösödő járatszakaszában látható. (A páratlan szépségű aragonitféleséget tartalmazó Ochtina-barlangot [Ochtinská aragonitová] fölfedezése után kiépítették, és 1972-ben az idegenforgalom számára is megnyitották.) A barlang idős (360-400 millió éves) fillitekbe ágyazott kristályos mészkőlencsében alakult ki mintegy 95-65 millió évvel ezelőtt. A mészkő egy része hidrotermális hatásra átalakult ankerittá és szideritté. A törésvonalak mentén e kőzetek - a beszivárgó csapadékvíz mentén - elmállottak, így keletkezett az okker. Ez azután később részben kimosódott, a helyén üregek jöttek létre.

A barlangban ma is láthatók a fehér és a kékesszürke színű kristályos mészkőben kialakult okkermaradványok. Mégis a leglátványosabb a folyosók és termek mennyezetét meg oldásfülkéit borító, gombafonalakra emlékeztető ágas-bogas vasvirágcsoportok, vese, tű és spirális alakzatok. Ezek a föld alatti zárt térség sajátos hidrokémiai és klimatikus körülményei között jöttek létre.

Varga László
Élet és Tudomány 1999/35.

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu