Ördögüst

A szűk és meredek sziklaszorosokban és barlangokban, ahol nagy sebességgel és nagy energiával áramlik a víz, viszonylag gyakori karsztforma az ördögüst. Kialakulásában a víz oldóhatásán kívül még fontosabb az, hogy a benne szállított törmelék - lebegtetve vagy a mederfenéken csúsztatva, görgetve - a mederfalnak ütközik és súrlódik, mechanikailag koptatva, csiszolva azt. A törmeléket a víz belesodorja a kőzetrepedésekbe és -mélyedésekbe, majd ott megreked, ha az áramlás energiája nem elég nagy ahhoz, hogy továbbsodorja. Ugyanakkor az örvénylő víz mozgásban tartja a szemcséket, s ennek következtében a kőzettörmelék részei egymáshoz meg a mederaljzathoz ütköznek, ami szabályos gömbszerű mélyedést, üstöt alakít ki. E karsztforma általában ott jön létre, ahol a patakmeder kisebb vízesésekkel, zuhogókkal vágódik egyre mélyebbre, mert ott a víz és az általa szállított törmelék nagyobb energiával ütközik az aljzatnak.

A vízfolyás medervölgyének túlmélyítésekor vagy a medervonal változásai során az ördögüstök felszínre is kerülhetnek. Az erdélyi Kis-Békás-szorosban készített felvételen olyan ördögüst tekinthető meg, amelyet csak időszakosan, a nagyobb esőzések és a tavaszi hóolvadások idején borít el a víz. Tehát az üstképződés ott nem folyamatos, hanem szakaszos. Az üst sokkal gyorsabban alakul ki, ha a más területről odaszállított hordalékban keményebb kőzetek (kvarcok, földpátok, metamorfitok, vulkáni kőzetek) is akadnak.

Ördögüst nemcsak mészkőben, hanem agyagban és márgában is létrejöhet, s gyakori jelenség a magashegyek gleccsereiben. Ott a nyári olvadékvizek által kialakított gleccsermalmok alatt képződnek, s gleccserüst a nevük. Különösen szép példáit láthatjuk ennek a luzerni „gleccserparkban”.

Varga László
Élet és Tudomány 1999/41.

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu