Zöld utat kapott a messinai híd építése

ZÖLD UTAT KAPOTT A MESSINAI HÍD ÉPÍTÉSE

A közelmúltban hirdették ki Rómában a Messinai-szoroson átívelő függőhíd megépítésére kiírt nyertes pályázatot. Az olasz közlekedési miniszter, Pietro Lunardi szerint végre mindenki számára egyértelművé vált, hogy az 1960-as évek óta tervezett létesítmény megvalósulhat, és ha hinni lehet az ígéreteknek, nem is oly sokára. A fő kivitelező – egy olasz, spanyol és japán tulajdonú konzorcium – már jövőre leteszi az alapkövet és 2012-re tervezi a munkálatok befejezését. A miniszter szerint a hídnak hatalmas társadalmi és infrastrukturális szerepe is van, hiszen a hatmillió lakosú Szicíliát összeköti a szárazfölddel. Ráadásul az építkezés a leginkább munkanélküliséggel sújtott területen 40 000 új munkahelyet teremt

Az ellenzők viszont úgy gondolják, hogy a híd nem gyorsítaná közlekedést, hiszen mind a dél-olaszországi Calabria tartomány, mind Szicília úthálózata elég rossz állapotban van, ami óriási torlódást fog okozni a hídra való fel- ill. lehajtáskor. Az olasz államfő, Massimo D’Alema is a híd felépítése ellen szólalt fel, szerinte ez a realitástól elszakadt ötlet, mivel az olasz gazdaság nincs olyan helyzetben, hogy megengedhesse magának az ország eddigi legdrágább beruházását, amely összköltsége a szakértők szerint az inflációval együtt a elérheti a 6 milliárd eurót.

A világ legnagyobb függőhídja a tervek szerint 3666 méter hosszú és 60 méter széles lesz, melyen autók és vonatok is közlekedhetnek. A felépítmény két tartópillére 383 méter magas lesz. Az 166 ezer tonna acél tartószerkezeteket ugyanaz a japán cég gyártja, aki az eddigi leghosszabb, 1991 méter hosszú japán függőhíd elemeit is készítette. A tartókötelek átmérője 1,24 méter, hossza 5 kilométer lesz. A hidat úgy tervezték, hogy az a Richter-skála szerinti 7,1 fokos földrengésnek és az esetlegesen 200 km/órás szélnek is ellenálljon. Szükség is van az ilyetén túlbiztosításra, hiszen a térség szeizmológiailag aktív terület, az Eurázsiai- és Afrikai-kéreglemezek szegélyén található. A Messinai-szoros egyúttal két tenger találkozóhelye is, itt ad randevút egymásnak a Tirrén- és a Jón-tenger. Ebből adódóan eltérő a medermélység, ami igen erős áramlások, örvénylések okozója. Többek között ez az oka annak, hogy nem jöhetett szóba hagyományos híd építése, mivel a tengeraljzat instabil. A térségben legutóbb 1908-ban pattant ki súlyos földrengés – akkor Messina városa gyakorlatilag teljes egészében megsemmisült – ám a kisebb rengések ma sem hagyják pihenni a szeizmográfok mutatóit.

Lieber Tamás - Érdi-Krausz Erika

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu