Öntsünk tiszta vizet a Dunába! - Természetvédelmi program a Kenyérmezei-patakért

Az idei év augusztusában jócskán felborzolta a kedélyeket az esztergomi Kis-Duna-ágat ért ipari szennyeződés. Jóllehet ennek elsősorban maguk az esztergomiak itták(?) meg a levét, de az ügy közvetve számtalan, a veszélyes hulladékok tárolásával kapcsolatos szabálytalanságra, a rendszer hibájára, illetve urambocsá(!) kijátszhatóságára derített fényt. Mindezen túl az eset óriási tanulsággal szolgált; azzal, hogy rávilágított a folyóvizek érzékenységére és sebezhetőségére – általánosságban véve – egyéb esetlegesen szennyező létesítmények kontra élővizekre is vonatkoztatható.

A 2004. nyarán történt Kis-Duna szennyezés kapcsán, a közvélemény egyértelműen a dorogi hulladékégetőt működtető Onyx Kft. felelősségét hangoztatja. Anélkül, hogy a cég felelősségét bármennyire is vitatná, egyesületünk egy átfogó környezet- és természetvédelmi felmérést kezdeményez a Duna Kenyérmezei-patakot kiszolgáló vízgyűjtő területén.

Az Onyx esete rendkívül tanulságos volt. Mindenekelőtt rávilágított arra, hogy mennyire aprónak tűnő figyelmetlenség is súlyos károkat okozhat. Ha például leengedjük a mosogatóvizet, vagy leöblítjük a WC-t, a víz, még ha tisztítva is, de a patakba, s onnan a Dunába jut. Vajon gondolt-e már valaki is arra, hogy mondjuk autómosás során, az utcai csapadéklefolyóba engedett víz is közvetve a Dunába kerül? Vagy, hogy mi lesz azzal a vízzel, amivel trágyázott, gyomirtózott kertünket locsoljuk?

Az Onyx Kft-t egyértelműen felelősség terheli a közelmúltban a patakba juttatott nagymennyiségű toxikus anyag miatt, azonban a vízfolyás hordalékjában több évtizede, esetleg több évszázada gyűlő szennyeződésekről az égetőmű vajmi keveset tehet. Részben azért, mert már telepítése előtt is sok furcsaságot szállított a patak, részben pedig azért, mert a cég fölött is számos valós vagy vélt szennyezőforrás található.

  

A Kenyérmezei-patak eredete Piliscsaba térségére tehető, de pontos forrása nem egyértelműen tisztázott. Vélhetően annak ez egykori – s mára tudatosan tönkretett – vizes élőhelynek a területétől származtathatjuk, ahol az elmúlt néhány évben ipari üzemek sora nőtt ki a földből. A patak ugyanakkor egyéb ipari létesítmények (pl. Dorogi Ipari Park) és szántóföldek határát is érinti, és ezek, mint potenciális szennyezők jöhetnek számításba. De ne feledjük, hogy Dorog és Esztergom-Kertváros (egykori Kenyérmező) területén keresztülfolyó patak sűrűn lakott településeket szel át, ahol ugyancsak fennáll a szennyezés (esővízlefolyók, illegális bekötések stb.) lehetősége.

Nyilvánvaló, hogy a lakosság által okozott egyszeri szennyezés (amely szintúgy lehet vegyi eredetű; pl. festékek, műtrágya, permetezőszer, gyomirtó stb.), általában nem vehető egy kalap alá egy veszélyes üzem által okozott kártétellel, ám ha a patak deltatorkolatának üledékét, és az abban lerakódott méreganyagokat vizsgáljuk (a „sok kicsi sokra megy” elvén) már az előbbi is jelentősnek tudható.

Mindezen tények ismeretében, vagy éppenséggel a bizonytalanságok tisztázására, a BEBTE a jövő évtől egy új természetvédelmi program beindítását tervezi. A program célja a Kenyérmezei-patak és környezetének állapotfelmérése (beleértve természetesen a forrást és a torkolatot is), a szabályos és szabálytalan bekötések feltérképezése és dokumentálása. Az egyesület részben saját, részben külsős szakértőket (biológusokat, hidrológusokat, vegyészeket, földmérőket) kíván bevonni a munkába, hogy a megfigyelések, tapasztalatok minél komplexebb képet adjanak a Kenyérmezei-patakot kiszolgáló vízgyűjtő területről.

Az ötletgazdák az idei év hátralévő részét a részletes programterv kidolgozásának, valamint a beindításhoz szükséges anyagiak előteremtésének szentelik.

A BEBTE vezetősége, az egyesület programjában való közreműködéshez, várja az önkéntesek jelentkezését, akik nemcsak szakértőként, de pusztán lelkes amatőrökként is feladatot vállalhatnak. Mindezeken túl természetesen a területileg érintett önkormányzatok segítségére is számítanak.

Terepszemle a patak dorogi szakaszán (2004.09.19.)

A mai napon, ha úgy tetszik, próbabejárást végeztem a Kenyérmezei-patak dorogi szakaszán. A kb. 4 km-es szakasz (az esztergom-kertvárosi West üzletháztól a Pataksor-alsó végéig) a teljes patak talán legkönnyebben felmérhető része lesz. Számunkra kedvező, hogy a patak nagyobb része rendezett lakótelepi övezeten halad át, ezért a meder itt egészen jól megközelíthető. Ugyebár a kertvárosi résztől a Fáy lakótelep végéig, az 1980-as évek végén – a Dunai vízlépcső földmunkáinak elvégeztekor – mesterséges medret építettek (ennek befejezése néhány évvel később a dunai projekt elvetésével szintén „értelmét" vesztette), ezért a víz áramlása a szűkített mederben gyorsabbá vált. Ennek az lett a következménye, hogy a hordalék, vagyis az iszap csak csekély mértékben képes lerakódni. A kibetonozott mederszakaszt követően a fenék viszont nagyon iszaposnak tűnik, ami a vízben való haladást esetleg nehezítheti. De nem is ez lesz a fő gond, hanem az a nagymennyiségű kommunális szemét, amiből iszonyatos mennyiség hever a patakban (főleg a kevésbé szem előtt lévő helyeken, pl. a hidak alatt). Az utcai esővíz lefolyóból - mely a patakba torkollik - több tucatot is összeszámoltam. Ám egyértelművé vált, hogy ez nemcsak az esővizet vezeti le, hanem az utcai autómosások mosószeres vizét is, de láttam azt is, hogy a háziasszony ebbe öntötte a felmosóvizet.

Hasznos és tanulságos információ, hogy a kertes házak lakói közül többen ugyebár a kert végében nevelik disznóikat, illetve itt kapott helyett a baromfiudvar is (a pataktól 5-6 méterre). A csapadékvizek, még ha nem is direktben, de természetesen a patakba szivárognak (bár ilyen távolság esetén az, hogy direkt vagy nem direkt, teljesen mindegy).

És még egy észrevétel: Bár nem voltam alapos - hiszen most nem is ez volt a célom - két vízkivételi helyet fedeztem fel. A gazda felduzzasztja a vizet, majd egy fémkeretbe (kiszuperált centrifugadob) helyezi a búvárszivattyút, és már meg is van az ingyen locsolóvíz. Sajnos nem gondolnak bele, hogy esetleg mennyi mérget szednek ki így a zöldségek, gyümölcsök locsolásához /bár az is lehet, hogy permeteznek vele!?? :)) Azért én még mindig az ásott kutakat létesíteném előnyben.

Szóval, egy ilyen abszolút vasárnapi, könnyed ebéd utáni sétának beillő bejárás is elég tanulságos volt. Joggal bízhatunk tehát abban, hogy a tényleges, szakértőkkel végzett felmérés is sok érdekességet fog mutatni.

Lieber Tamás

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu