Kalcitrózsák

A kalcit neve a görög khalix szóra vezethető vissza, jelentése mész, mészkő habarcs. Az európai nyelvekbe a latin calx, calcis közvetítésével került át. Régi magyar elnevezése, a mészpát szintén mésztartalmára utal (vegyi összetétele: kalcium-karbonát).

A természetben rendkívül változatos színben, méretben, formában megjelenő kalcitnak több mint 600 kristályformája ismeretes, s ezen belül mintegy 2000 kombinációt tartanak számon, ami egyedülállóvá teszi az ásványok világában. (Sok változatát önálló névvel is jelölik: ágyúpát, papírpát, izlandi pát, szegfűkalcit stb.)

Trigonális rendszerben kristályosodik, leggyakoribb megjelenési formája a hegyes csúcsban végződő szkalenoéder vagy a hat rombusz alakú lapból álló romboéder, amely leginkább egy ferde kockához hasonlít. Gyakran alkot ikerkristályokat. Kristályrácsaiba gyakran különféle kationok épülnek be, s ennek köszönhetően sokféle színváltozata alakulhat ki a színtelentől a feketéig.

A kalcit egyszersmind a leggyakoribb ásvány: sok helyen és nagy mennyiségben található. Kalcitkristályokból épül föl a mészkő és ennek átalakult változata a márvány. Vulkáni és üledékes kőzetek repedéseiben, ércképződések kísérőásványaként is megjelenik, de ugyancsak belőle épül fel számos állat (egysejtűek, kagylók, csigák) váza is.

A kalcitot könnyű felismerni. Híg sósavban is pezsegve oldódik, hasadása tökéletes, késsel könynyen karcolható. Számos érdekes tulajdonsága van (például foszforeszkál, fluoreszkál, polarizálja a fényt), s ennek megfelelően sokféleképpen felhasználhatják; készül belőle műtrágya, mészpor, mikroszkóp stb.

Varga László
Élet és Tudomány 1998/44.

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu