Túrán a Hargitában és a Bucsecsben

TÚRÁN A HARGITÁBAN ÉS A BUCSECSBEN
Újra Kézdivásárhelyen (2005. október 27-31.)

A kézdivásárhelyi Földrajz Kör meghívásának eleget téve, október végén ismét lehetőségünk nyílt egy székelyföldi kirándulásra. A program két részből állt, melynek úgymond kötelező felét képezte egy felvállalt előadás megtartása, valamint egy iskolai kiránduláson való részvétel, a fennmaradó időt pedig túrázásra fordítottuk.

Utazás

Csütörtök az utazásé volt, a két autóval nagyjából tizenkét óra alatt tettük meg a Dorog Kézdivásárhely távolságot [Budapest - Szeged - Makó - Nagylak - Arad - Déva - Szászsebes - Nagyszeben - Brassó - Kézdivásárhely (840 km)], ami a forgalmas főutat és a romániai útviszonyokat figyelembe véve nem rossz teljesítmény. Az estét helyi barátainkkal való beszélgetéssel töltöttük.

A Büdös-hegy szolfatáráiban és mofettáiban

Mivel a tervezett előadást péntek délutánra hirdettük, a délelőttöt egy közeli túracélpont meglátogatására fordítottuk. Egy újdonsült helyi ismerősünk Sári vállalkozott arra, hogy a Bálványosfürdő szomszédságában lévő Büdös-hegyre elvezessen minket. A térség különösen ismert borvízforrásairól, széndioxidos, kénhidrogénes mofettáiról, illetve szolfatáráiról, különös tekintettel a Torjai Büdös-barlangra, illetve jó néhány számunkra korábban ismeretlen üregre, és egyéb kuriózumokra.

Mielőtt a Büdös-hegy látnivalóit részletezném, engedje meg a kedves olvasó, hogy némi háttérinformációval szolgáljak.

A magyarság fő életterét, vagyis a Kárpát-medencét keretező kárpáti hegyvonulatban, számban előkelő helyen szerepelnek a vulkánok. Jóllehet napjainkra kihunyt, egykori óriások ezek, melyek többnyire már csak emlékei korábbi önmaguknak. A miocén időszakban (12-15 millió éve) tevékeny Börzsöny, Mátra, Tokaj-Zempléni-hegység mára erőteljesen lepusztult, s bár formakincsei emlékeztetnek egykori alakjukra, működésükre, a laikus kiránduló ebből aligha von le messzemenő következtetéseket.

Ahogy keletebbre tekintünk, a vulkánok egyre fiatalabb generációjával találkozhatunk, sőt a Kárpátok legkeletibb zugában egy geológiai értelemben nagyon is fiatal vonulattal, a Hargitával. A székelyek szent hegyének is nevezett csoport déli részén, attól kissé elkülönülten, földtani értelemben még a Hargita, földrajzi elhelyezkedését tekintve pedig már a Bodoki-hegység tagjaként magasodnak azok a tűzhányók, melyek működésének a 10 ezer évvel ezelőtt élt őseink is szemtanúi lehettek. Közülük a Csomád az egyetlen kifejlett vulkáni képződmény, mely jellegzetes formájából alig veszített valamit az évezredek folyamán. Ikerkrátereiben találjuk a Szent Anna-tavat, valamint a Mohos-tőzeglápot. A közeli Bálványos- és Büdös-hegy szerkezetüket tekintve andezit dagadókúpok, vagyis tulajdonképpeni kitörést sohasem produkáló vulkáni képződmények. Az egykori vulkáni kürtőben felnyomuló magma ugyan áttörte a hegy talapzatát képező homokkő, ill. konglomerát rétegeket, ám megszilárdult, mielőtt a felszínre került volna. A térség azóta (napjainkban is tartó) utóvulkáni jelenségek, szolfatárák, mofetták, borvízforrások "gyűjtőterülete".

A Hargita déli részében tett kirándulásunkat a csodálatos időjárás tette még feledhetetlenebbé (mint később kiderült, óriási szerencsénk volt a túranap megválasztásával). A rozsdásodó bükkösök és az örökzöld fenyőfélék pazar színeket varázsoltak fölénk, körénk.

Autóinkat Bálványosfürdő egyik szállodájánál hagytuk, onnan pedig egy meredek ösvényen kapaszkodtunk fel az 1052 méteren fekvő Torjai Büdös-barlanghoz. Az üregből kiáramló kénes-széndioxidos gázok gyógyászati célú felhasználására mesterséges tárót létesítettek, melyben ácsorogva üldögélve nyerhet enyhülést bajaira a beteg ember. Természetesen a gázok belélegezve halált okozhatnak, ezért bizonyos előírásokat a kúra előtt-alatt-után be kell tartani.

Jóllehet az úgynevezett Büdös-barlang a térség leghíresebb képződménye, ám nem az egyetlen. Az andezitben keletkezett exhalációs barlangok remek példáit találhatjuk meg itt, számtalan kisebb-nagyobb, számunkra ismeretlen nevű üreg formájában.

Az egyik kisebb üregben székely öregemberek kezeltették érszűkületes lábaikat, mint elmondták, e gázkúra igen hasznos a számukra, és semmi pénzért nem mondanának le a rendszeres természetes terápiáról. Kicsit odébb a Gyilkos-barlang bejáratát szemlélhettük meg. Az üregbe lépni, még egy rövid szemrevételezés idejére sem ajánlatos, ugyanis míg a Büdös-barlangban jól látható a gáz szintje (normál esetben egy átlagos embernek derékmagasságban), itt az üreget teljes terjedelmében kénes gáz tölti ki, mely belélegezve előbb eszméletvesztést, később halált okoz. Az embert tábla figyelmezteti a halálos veszedelemre, a gyanútlan állatok azonban könnyen pórul járhatnak (egy elpusztult denevért találtunk itt).

A Gyilkos-barlang szomszédságában találjuk a Madártemetőt. Már maga az elnevezés is hátborzongató, nemhogy a látvány. Egy besüppedést, horpadást illetnek a fenti névvel, melyben a mérges gázok alattomos csapdát jelentenek minden arra repülő madár vagy arra haladó egyéb élőlény számára. Valószínűleg egy tektonikus törés juttatja felszínre itt a láthatatlan gázokat, melyek - mivel nehezebbek a levegőnél - elsősorban a mélyedéseket töltik ki. Időnként azonban a szél felkavarhatja azokat, és így fordulhat elő, hogy a normális szintnél magasabbra kerülnek.

Ottjártunkkor szerencsére egyetlen élőlényt sem láthattunk, ami talán a vastag avartakarónak volt köszönhető. Ám vezetőnk beszámolt arról, hogy a madarak vonulásakor sok állat elhullik itt, sőt az egyik alkalommal egy őz és az őt üldöző farkas is halálos csapdába került.

A Madártemető és a Gyilkos-barlang megtekintése után a Buffogó tőzeglápját kerestük fel. A süppedős talajból kiáramló gázok jól láthatóak az itt keletkezett kicsiny tavakban, melyek fortyogása, bugyborékolása különös hanghatással is bír. E mofetták, ahogy a neve is mutatja, elsősorban széndioxidot engednek a szabadba. A Buffogó meglátogatásakor kis híján medvével is találkoztunk, valószínűleg előlünk menekülhetett el, amit a friss lábnyom, a még felkavart állapotban lévő tócsák és a közelben fészkelő madarak éktelen rikácsolása alapján feltételeztünk.

A Büdös-hegyről lejövet Bálványos timsós fürdőit, lábáztatóit is megtekintettük. A mofettákat szabályos medencékbe foglalták, amelyekben az összegyűlő vizet a gázok vadul kavarják. A víz a kirobbanó buborékok hatására forrni látszik, noha a látvány csalóka, hiszen a gázok hidegek.

Előadás a Vígadóban

Pénteken koraeste kerítettünk sort az általunk vitt előadás megtartására. A vetítettképes beszámolót Prommer Mátyás egyesületünk és a Magyar Madártani Egyesület tagja, a WWF Magyarország munkatársa tartotta, a Duna mente madárvilágáról. Az előadás témájában kissé különbözött az eddigi, geográfiai jellegű beszámolóktól, de a siker most sem maradt el. A város szakmai közönsége szinte teljes létszámban megjelent.

Iskolai kirándulás Segesvárra

Szombaton egy "kötelező" kiránduláson vettünk részt, melyet a vendéglátó Petőfi Iskola szervezett, s melyre mi magunk is meghívást kaptunk. A Segesvárra szervezett autóbuszos túrára az iskola legjobb tanulói mehettek, így külön megtiszteltetésnek vettük, hogy részt vehettünk rajta (legalábbis magam annak idején aligha számíthattam volna hasonló beválogatásra). A programban először a fehéregyházi (Segesvár mellett) Petőfi emlékmű meglátogatása szerepelt (Az 1848-as szabadságharcban itt látták utoljára híres-neves költőnket), majd a Petőfi emlékkertet tekintettük meg (állítólag az itteni tömegsírba helyezték a János vitéz íróját). Ez utóbbi helyen ünnepi megemlékezés, koszorúzás is zajlott.

A protokolláris események után magát Segesvárt is meglátogattuk, ahol a várnegyedben tettünk egy rövid sétát. Hazafelé Földváron álltunk meg egy kis történelmi sétára.

A Bucsecs konglomerátján

Beszámolóm első részében említettem, hogy szerencsénk volt az időjárással. Pénteken ugyanis még pólóra vetkőzhettünk bálványosi sétánkon, estére azonban megérkezett a Háromszéki-medencébe a hírhedt helyi szél a Nemere, mely mintegy 10-15 fokkal (éjszakára fagypont alá) hűtötte le a hőmérsékletet. Kézdivásárhelyen tehát előkerült a sapka és a téli kabát. Nélkülük nemigen lehetett kimerészkedni az utcára. A zárt erdélyi medencében fekvő Segesváron ugyan ismét kellemes idő volt, de vasárnapi túránkon bizony jól be kellett öltözni. Ekkor a Déli-Kárpátok monumentális konglomerátjára a 2000 méter fölé magasodó Bucsecsbe (Brassói-havasok) látogattunk.

Bustényből (900 méter) libegővel emelkedtünk a 2200-2505 méteren fekvő hatalmas fennsíkra, ahol keményen küzdenünk kellett a hideggel és a széllel. Ez utóbbi nem ritka jelenség erre, ugyanis a szinte állandó és heves szélnek köszönhetőek a konglomerátból kialakult szélfútta, úgynevezett deflációs formák. Ilyenek, pl. a Babele és a Szfinx nevet viselő képződmények.

A Bucsecsben tett kiránduláson az idő tisztasága remek lehetőséget teremtett a fotózásra, amit igyekeztünk kihasználni. A témák adták magukat: deflációs formák, konglomeráttornyok, meredeken leszakadó sziklafalak, közeli, s távoli hegységcsoportok stb.

Útban hazafelé

Ismét tartalmas erdélyi programunkat követően, hétfőn reggel indultunk hazafelé. A visszautat a Hargitán átkelve a Csíki-medencén át, a Maros, valamint a Körösök völgyében (Csíkszereda - Székelyudvarhely - Marosvásárhely - Torda - Kolozsvár - Nagyvárad stb.) tettük meg.

Köszönetnyilvánítás

Programunk megszervezésében, lebonyolításában nyújtott segítségükért hálás köszönettel tartozunk Szekeres Mártának, Szekeres Istvánnak, Bakk Saroltának, Simon Juliannának, valamint a Petőfis tanári kar valamennyi tagjának. Az út támogatásáért köszönetet mondunk a dorogi Autotrans Kft-nek, a budapesti KORNÉTÁS, GABÓ és KOSSUTH Kiadónak.

Az út résztvevői voltak: Barna József, Bozsó Brigitta, Figeczky Gábor, Lieber Tamás, Prommer Mátyás, Süveges Flórián, Szilvay Péter

Lieber Tamás

Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2005. nov.3.

Kirándulásunkról az egyik megyei napilapunk is tudósított

G A L É R I A

BÜDÖS-HEGY

Mária szobor

Bálványosfürdő fölött találjuk ezt a kápolnát, melyet az I. világháborúból hazatért katonák emeltek hálaadásként a Szűzanyának

Gázszintmérés

A gázszint meghatározásának legegyszerűbb eszköze az öngyújtó. Ugyan normál esetben a falon lévő kénkiválás jó szemléltető, nem minden esetben pontos (ha belépünk az üregbe és sokat mozgunk, akaratlanul is felkavarjuk a mérgező vegyületeket). A felvétel a Büdös-hegy egyik "jelentéktelen" szolfatárájában készült

Büdös-barlang

Íme a híres torjai Büdös-barlang. Az üreget ugyan sokan mofettaként emlegetik, valójában szolfatára a helyes megnevezése. Ez utóbbi kifejezés ugyanis a jellemzőbb kénes kigőzölgésre utal

Kúra a kénfürdőben

Bizonyos szabályokat betartva beülhetünk a barlangba, ahol a gázok jótékony hatását szervezetünkön is érezhetjük

Kénkiválás

A falon szabályos szintben válik ki a kén. Még a XIX. században is olyan mértékű volt a gázkiáramlás, hogy megérte a bányászata. Az ásványt elsősorban puskaporgyártáshoz használták, például az 1848-as forradalom idején

Lábápolás

Az egyik kisebb szolfatárában a helyi lakosok rendszeresen "ülőfürdőt" vesznek

Matyi és Gábor

Őszi színek

Ősz a Hargitában

Október 28-a csodálatos idővel ajándokozott meg bennünket. Az ősz pazar színekbe öltöztette a Hargita erdőségeit

Madártemető

Háttérben a rettegett Madártemető (ezt jelzi a fára rögzített tábla is). A mélyedésben meggyűlő mérges gázok alattomos csapdát jelentenek minden arra csámborgó, vagy ahogy a neve is mutatja, repülő élőlény számára

Flórián

Az előbbinél nem kevésbé veszélytelen a Gyilkos-barlang

Gyilkos-barlang

Mivel az üreg rosszul szellőzik, azt a Büdös-barlanggal ellentétben teljes terjedelmében gáz tölti ki. Belépni szigorúan tilos!

Árnyak

Talán a gázok tették ezt velünk, mindehová baljós árnyak kísértek :)

Buffogó

A Buffogó tőzegmohalápja számos tavacskát rejt. Ennek a tónak a partja egy néhány perccel előttünk ittjárt medve lábnyomait őrizte meg. A mackó látogatására utalt a víz zavarossága is

Mofetta

A tavacskákat átjárja a felszínre szökő széndioxid, mely állandó pezsgésben tartja a vizet

Józsi és Péter

A hely misztikumát nehéz visszaadni a fotókon és a videofilmen, mindenesetre mindent elkövettünk, hogy ez sikerüljön

Mofetta

Ha elkotorjuk az avart, jószerivel mindenütt gázkiáramlás nyomaira bukkanhatunk. Persze ezt igazán csak akkor látjuk, amikor a széndioxid pocsolyákon, tavacskákon tör át

Lábáztató

Bálványosfürdő alatt találjuk ezt a Timsós "fortyogót". A víz bugyogása megtévesztő, valójában nem forr, csak a feltörő hideg széndioxid kavarja. A mesterségesen foglalt medencét lábáztatónak használják

Medencék

Az előbbitől néhányszáz méterre szintén kicsiny medencéket találunk, melyek funkciója elsősorban a beteg lábak kezelése. A képen ugyan nem látszik, de mindegyik forrásban más-más színű víz kavarog

ELŐADÁS

Taktikai megbeszélés

Az esti előadás előtti taktikai megbeszélés a kézdivásárhelyi Vígadóban (Prommer Mátyás és Szekeres Márta)

Nézőközönség

A madarakról szóló vetítés elsősorban a város földrajzosait, biológusait vonzotta

FEHÉREGYHÁZA, SEGESVÁR

Petőfi emlékmű

Petőfi emlékműnél

Itt látták utoljára Petőfi Sándort, mielőtt a szuronyosok végeztek vele 1849 nyarán

történelem óra

A Petőfi iskola történelem szakos tanárnője előadást tart a 48/49-es események végkifejletéről

Petőfi emlékmű

Ez a tábla a Petőfi emlékkertben található

koszorúzás

A tanulók koszorút helyeztek el nemzeti költőnk sírjánál

Petőfi emlékműnél

Vendéglátóinkkal kiegészült csoportunk a névtelen hősök sírhelyénél (állítólag ebbe a tömegsírba helyezték Petőfi Sándor holttestét is)

Óratorony

Segesváron a várnegyedben töltöttük el az rendelkezésünkre álló rövid időt. Az Óratoronyba is felmásztunk

A toronyban

Prommer Matyi és Szekeres Márti

FÖLDVÁR

Kilátás a földvárról

Várrom

Részlet a földvári földváron lévő romvárról

ÚTBAN BRASSÓ FELÉ

Gábor Áron sírhelye

Kézdivásárhelyről Brassó felé menet, Maksán, az út bal oldalán találjuk Gábor Áron emlékművét. Itt nyugszik székelyföld híres szülötte

BUCSECS

Libegő

Ezzel a kabinos felvonóval szállíttattuk fel magunkat a Bucsecs 2000 méter fölött elterülő fennsíkjára

Babele

Babele

A Babele sziklák többnyire szélfútta (deflációs) konglomerát képződmények, a Bucsecs jelképei. E különös formák a differenciált erózió következményei, vagyis a képződmény konglomerátjában lévő különböző keménységű kőzetek lepusztulása sem egyenletes

Szfinx

A "Szfinxet" szintén a fennsíkon állandóan fújó szél, a csapadék, illetve inszolációs hatások együttese alakította ki

Hófolt

A fennsík árnyékos mélyedéseiben megmaradt a néhány hete hullott hó

Kocka

A konglomerát szinte szabályos mértani formákat alkot

Konglomerát

A konglomerát alapanyagát - melyből tulajdonképpen a hegység fő tömege felépül - az egykori folyók hordaléka alkotja. Az összecementálódott öszletben egyaránt lehet mészkő, homokkő, kvarcit, kristályos pala, gnájsz vagy magmás eredetű diorit, gránit és kiömléses eredetű vulkáni kőzet

Kereszt

A képen látható kilátópont jelentette túránk végállomását

Szakadék

Szakadék

A Bucsecs keleti oldalait meredek leszakadások jellemzik. A konglomerát különböző alkotóelemei különböző mértékben erodálódnak, ez okozza a lépcsőzetes letörést

Turistaút

Túra a platón

Szakadék szélén

A túraösvény gyakran vezet kitett terepen

Felhők felett

A hidegfront közeledtét, megérkeztét jelzi az egybefüggő felhőpaplan (előző nap tört be a Háromszéki-medencébe a Szibéria felől érkező szél, a Nemere). A hideg levegő betörését követően jellemző e vidékre a hőmérsékleti inverzió jelensége. A hideg nehéz levegő megüli a mélyedéseket, völgyeket és erőteljesen lehűti azt. A hegyekben ugyanakkor melegebb, naposabb az idő

Kabin

A hivatalos üzemzárás után került ránk a sor, hogy levitessük magunkat Busténybe. A "levonóval" hozzávetőleg 1300 méteres szintet győztünk le, és legkevesebb 8-10 órás gyalogtúrát spóroltunk meg, ami semmiképpen sem fért volna bele az időnkbe, ráadásul az óraátállítás miatt ezen a napon már korábban sötétedett, ami nem kedvezett volna a szakadékos terepen való leereszkedésnek

Csoportkép

Túránk résztvevői (balról): Szilvay Péter, Prommer Mátyás, Szekeres István, Figeczky Gábor, Bozsó Brigitta, Süveges Flórián, Lieber Tamás, Szekeres Márta (a képről hiányzik: Barna József)

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu