Egy elrejtett világörökség - A gelencei Szent Imre templom

EGY ELREJTETT VILÁGÖRÖKSÉG
A gelencei Szent Imre templom
Az írás rövidített változata a Hegyisport és Turista Magazin (HTM) 2008. novemberi számában jelenik meg

A piciny székelyföldi faluban első látásra semmi sem utal arra, hogy a település az UNESCO Világörökség jól ismert emblémáját tudhatja magáénak. Egyedüli iránymutató a templom tornya. Ez éppenséggel elegendőnek ígérkezik, hiszen magunk pontosan oda igyekszünk.

Az eső áztatta kátyús utcácskákon az idegen autók látványára összesereglő gyerekek segítőkészek. Kérés nélkül is Icuka néniért, a „kulcsos emberért” szaladnak, hisz mi másért is érkeznének ide a vendégek, mint híres templom megtekintésére. Az idős, ámde, jó kedélyű székely asszony, aki látszólag a templom gondnoka és idegenvezetője, vagyis mindenese egy személyben, nem sokat várat bennünket. Megérkezvén azon nyomban lelkes tárlatvezetésbe kezd.

Az évszámokkal teletűzdelt információáradat elsőre emészthetetlennek tűnik, de az előadás módja és az előadó személye óhatatlanul is vonzza a figyelmet. Bizonyosan bántuk volna, ha kihagyjuk ezt a kis kiruccanást, melyet a közeli Kézdivásárhelyről tettünk. Pedig nem sokon múlott, ugyanis ha jó az idő, valószínűleg valamelyik környező magashegységet keressük föl. A délelőtti zivatar azonban szálláshelyünkön tartott, s a borongós délután sem kínálta a bakancsos csavargás lehetőségét. Mivel tétlenkedni mégsem akartunk, autóba vágtuk magunkat, s a Háromszéki-medence piciny, ámde műemlékekben bővelkedő településeit fűztük fel programunkba.

Háromszék keleti peremén a Berecki-havasok vonulatához tartozó Zsernye (1605 m), a Koróbérc-Musát (1505 m) hegyek lábánál, az azonos nevű patak völgyében fekszik Gelence, Kézdivásárhelytől 12, Kovásznától pedig 14 km-es távolságra. A falu északkeleti részében, tehetős épületek között meghúzódva áll a falfestményeiről ismert középkori, kőfallal kerített templom.

Idős kalauzunk mondandója, valamint a templomról szóló tájékoztató füzet gazdag információval szolgál a falu és egyben a híressé vált építmény történetéről. Ez utóbbiból megtudhatjuk például, hogy a falu településtörténete a székelység XIII. századi végleges letelepedésével függ össze, és a templom építése is az 1200-as évek második felére tehető. Gelence egyházjogilag az erdélyi egyházmegye kézdi-orbai főesperességéhez tartozott, de a korai egyházszervezetről nincsenek pontos információk.

A Szent Imre herceg (I. István király és Gizella királyné fia) tiszteletére emelt templom román kori építészeti eleme a 13,5 x 8,20 m-es terméskőből épült templomhajó, a déli és nyugati kapunyílások és a kő keresztelőmedence. A XVI. század elején épült a 8,5 m x 6,3 m-es késő gótikus szentély, északi oldalfalán az 1503-as évszámot viselő faragott kő szentségtartóval, két gótikus ablakkerettel és a sekrestye kő ajtókeretével. A lenyűgöző kazettás mennyezet 1628-ból való, akárcsak a templom déli oldalán a két támpillér és feltételezhető, hogy kőből rakott várfal is.

Az 1700-as években építették a déli és nyugati oldal két barokk portikuszát, a népies ízlésű orgona - és ülőkarzatot, a nyugati és északi falak mentén. Ekkor meszelhették be a templomhajó középkori falfestményeit; ekkor készült a főoltár és a két mellékoltár is.

1802-ben egy sajnálatos természeti esemény, földrengés rongálta meg a templomot. A helyreállítási kísérletek csak részben voltak eredményesek. Az esővíz ugyanis befolyt az elvált nyugati és déli falon, és feláztatta a felbecsülhetetlen értékű freskókat. A templomot 1858-ban be kellett zárni.

Egyházi felettesek és művészettörténészek szorgalmazták a templom helyreállítását. 1932-ben Keöpeczi Sebestyén József vezetésével restaurálták részben a templomot, amely így bevonult Európa legrangosabb műemlékei közé. Újabb restaurálási és állagmegőrzési munkálatok következtek 1967-68-ban, 1972-ben, majd az 1990-es években.

A templomot kétségkívül az 1300-as években készült falfestményei teszik híressé. Sajnos a templom külső festményei csak részben maradtak fent, és a belsők is erősen károsodtak az elmúlt évszázadokban. A nyugati fal szent Jakab apostol legendáját, a karzat által eltakart részét a betlehemi gyermekgyilkosság és az Egyiptomba menekülés bibliai képei töltik ki.

Az északi fal alsó képsora Krisztus szenvedéseinek története. A templom legértékesebb falfestményei az északi fal felső képsorában foglalnak helyet. Ez a képsor Szent László és a kun vitéz legendáját ábrázolja, ihletője valós történelmi esemény, a cserhalmi vagy kerlési ütközet lehetett.

A ma már kulturális világörökségként jegyzett templomot belföldi és külföldi turisták egyaránt előszeretettel látogatják, és a puszta szemrevételezés mellett olykor-olykor esküvők színterévé is válik.

Lieber Tamás

 
 

© 1999-2008 BEBTE www.bebte.hu