Hosszútúrán az aggteleki Baradla-barlangban (2005. június 5.)

HOSSZÚTÚRÁN AZ AGGTELEKI BARADLA-BARLANGBAN
Megalakult a BEBTE Baráti Kör

Részlet a Hangversnyteremből

Június első hétvégéjén az aggteleki Baradla-barlang felújított vörös-tó-jósvafői túraszakaszának átadását hangoztatták a hazai médiumok. A nagyközönségnek közel másfél évet kellett várnia a munkálatok befejezésére, hogy végül is június negyedikén ismét birtokba vehesse a világszínvonalúvá lett "létesítményt".

Az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) vezetésével fennálló immáron másfél évtizedes baráti kapcsolatunkra alapozva elérkezettnek láttuk az időt, hogy felelevenítsük korábbi élményeinket, melyhez megfelelőbb alkalmat nem is találhattunk volna, mint a nagyszabású barlangrekonstrukció befejezése.

"Nevet adtunk a gyereknek"

A június ötödikére szervezett kirándulás nemcsak a közel 50 fős résztvevői létszám miatt különbözött szokásos barlangtúráinktól, hanem a társaság összetételét illetően is. Csoportunkba ezúttal ugyanis szervezetünkkel, vagyis a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesülettel (BEBTE) szimpatizáló "civileket" - családtagokat, barátokat, munkatársakat - hívtunk meg. Úgy véltük, hogy az elmúlt években nyújtott támogatásukat, segítségüket, vagy "csak" az irányunkban tanúsított megértésüket viszonozzuk ezzel a sok tekintetben rendhagyó programmal.

Utunk mindazonáltal egy már korábban megfogalmazott, ám mindeddig különösebben nem hangoztatott célunk megvalósulását is nagymértékben elősegítette, történetesen egy olyan szimpátiakör fenntartását, melynek tagjai, jóllehet nem vesznek részt szervezetünk állandó tevékenységeiben, ám tanácsaikkal, szakértelmükkel, véleményükkel stb. állandó segítségünkre vannak. Még ha egyelőre csak névleg is, de megalakítottuk a BEBTE Baráti Kört.

Az impozáns Baradla

Kétségtelenül hazánk legismertebb, leglátogatottabb és legkutatottabb barlangja az aggteleki Baradla-barlang, vagy ahogy a népnyelv nevezi, az aggteleki cseppkőbarlang. A 25 kilométeres összhosszúságú rendszer főága Aggtelek és Jósvafő községek között húzódik, s eléri a 7 kilométert. Persze nem ez az egyetlen látogatható része az üregrendszernek. Jelentős, mintegy 5,6 kilométeres a Szlovákiába átnyúló Domica-ág, illetve a majd 4 kilométer hosszúságot elérő Retek-ág. A Fő-ág tekintélyt parancsoló méreteit mi sem szemlélteti jobban, mint azok a csarnokok, melyek mennyezetmagassága megközelíti az 50 métert. A Baradla több, 200 méternél hosszabb teremmel is rendelkezik. Nagy templomokat és tornyokat, 15-18 emeletes lakóháztömböket lehetne boltozata alatt elrejteni. A legnagyobb légköbtartalmú termei közül kiemelhetjük a 800 ezer köbméteres Libanon-csarnokot és a kb. 440 ezer köbméteres Óriások-termét. Az előbbiben kb. 60 ezer, míg az utóbbiban kb. 56 ezer ember részére lehetne kényelmes ülőhelyet kiképezni. A barlangrendszer három szintből, alsó-, középső-, és felső-barlangból áll. Az alsó szakasz is két külön részt Hosszú- és Rövid-alsó-barlangot képez, melyek nagyrészt víz alatti járatokból, szifonokból állnak. A turistaszakasz a barlang tulajdonképpeni középszintje.

A Baradla képződése a térség egyéb barlangjaihoz hasonlóan, mintegy 2 millió éve tartó folyamat. Létrejöttében a triász időszaki (225 millió éves) mészkő repedéseiben eltűnő patakok, folyók oldó, illetve az általuk szállított kavicsok koptató hatása játszotta a főszerepet.

Hét kilométer "cseppkőországban"

A kora reggel Esztergomban, Dorogon és Budapesten fölszedett utasainkkal a Vértes Volán különjárati autóbuszán érkeztünk meg Aggtelekre. Tizenegy órakor szálltunk alá a közel öt órásra tervezett föld alatti túránkra. Sétánkat a kiépített és villanyvilágítással ellátott úgynevezett aggteleki rövidtúra szakaszán kezdtük. Néhány száz méter megtétele után elértük a napjainkban már állandó koncerteknek helyszínt biztosító Hangverseny-termet, ahol a korszerű hangtechnikai berendezések jóvoltából magunk is meggyőződhettünk a mészkőcsarnok nagyszerű akusztikai tulajdonságairól.

A rövid zenélést követően kezdetét vette az ún. Hosszútúra, vagyis a hét kilométerre lévő Jósvafő község felé tartó kirándulás. A Mórea-hegyre saját lámpáink fényében kapaszkodtunk fel, ugyanis már a kiépítetlen barlangrészben haladtunk. Persze azért a kezelők itt sem feledkeztek meg a látogatók biztonságáról, hiszen a magaslatokra betonlépcsők vezetnek fel, a mélyebben fekvő vízfolyásokat pedig betonhidak szelik át. Nehézséget talán csak az intenzív felszíni csapadék következtében leszivárgó vizek által létrejött pocsolyák, illetve sáros, agyagos szakaszok jelentenek. (Jó bakanccsal vagy gumicsizmával viszont már ez sem lehet probléma.)

A Fő-ág tekintélyes méretű alagútjában az elemlámpa fénye jóformán csak tájékozódást adhat, a csarnok bevilágítására nem igazán alkalmas. Persze azért így is jól láthatóak a fejmagasságban lévő képződmények. A Libanon-hegy jelentékeny omladékkúpján átkelve a tekintélyesre duzzadt folyó szintjére érkeztünk. A meanderező (kanyargó) Fő-ág impozáns alagútját jobbról-balról tetszetős cseppkőformák szegélyezik. Az általános formák (álló- és függőcseppkő, valamint cseppkőoszlop) mellett, ezek különféle variációi számtalan alakot öltenek és megannyi színben pompáznak. Nagyjából a fele távolságot megtéve értünk a Baradla legszebb képződményeket felvonultató oldalágának, a 3820 méter hosszú Retek ágának bejáratához.

Magas a vízszint

Sajnos sem a rendelkezésünkre álló idő rövidsége, sem pedig a magas vízállás nem tette lehetővé, hogy akárcsak egy rövid szakaszon is, de betérjünk ide. Másfél kilométerre voltunk ekkor az újonnan átadott Vörös-tói szakasztól, és úgy döntöttünk, hogy inkább az "új" rész szemrevételezésével töltünk el több időt. Különösen cseppkőgazdag szakasza ez a Baradlának, ahol igen nevezetes képződmények követik egymást, úgymint a Papagáj, Minerva sisakja, Xilofon, de látványosak a fentről csüngő kard formájú hatalmas függőcseppkövek is.

Újjáépítés világszínvonalon

A tavalyi év elején részben PHARE támogatással indult el az a kb. egymilliárd forintos beruházás, amelynek befejeztével új fejezet kezdődhet az ANP életében. Hogy mit is takart a rekonstrukciós projekt? Nos, egy modern turisztikai központ építését a barlang vörös-tói bejáratánál, a Vörös-tótól a jósvafői kijáratig tartó, két kilométeres barlangrész közműinek, valamint a jósvafői pénztárépületnek teljes körű felújítását.

Maga a barlangszakasz többek között új, igényes járófelületet kapott (a tisztításhoz beépített vízvezeték rendszerrel), ezeken felül rozsdamentes korlátokat, lámparögzítőket, lépcsőket. Kicserélték és modernizálták a világítást (szenzoros automatika szakaszokra bontva kapcsolja fel, illetve le a reflektorokat), valamint kiépítettek egy biztonsági telefonhálózatot is. A látványosabb cseppkőformákra fényképes ismeretterjesztő táblák hívják fel a figyelmet, amin megtekinthetőek a felújítás előtti állapotok, és nyomon követhetők a rekonstrukció folyamatai is. Közép-Európa legnagyobb állócseppköve, a 17 méteres, 900 tonna súlyú, 600-800 ezer éves Csillagvizsgáló is felújított, biztonságosabb lépcsősoron érhető el. Arról pedig, ami a 120 méter hosszú, 38 méter széles és 27 méter magas Óriások termében vár a látogatókra, csak szuperlatívuszokban beszélhetünk. Nemcsak az ismételt zenehallgatás élvezete nyújt maradandó emléket, hanem a speciális világítástechnikai megoldások is elismerésre méltóak.

Közel öt órás felszín alatti csavargás után értünk ismét napfényre. Programunkra a jósvafői Tengerszem Szálló éttermében elfogyasztott ebéd tette fel a koronát.

Azt hiszem, mindenféle túlzás nélkül állíthatom, hogy az Aggteleki Nemzeti Parkban véghezvitt fejlesztések e területnek nemcsak európai, de világviszonylatban is előkelő, versenyképes helyet biztosítanak. Ha teheti, Ön is kedves olvasó, feltétlenül látogasson el ide. Mivel az ANP idén jeles évfordulókat tart - az Aggteleki Karszt UNESCO Világörökségeként történő bejegyzésének 10., a nemzeti park megalakulásának pedig 20. évfordulóját - számos színes program várja az ide látogatókat.

jósvafői csoportkép

A túra résztvevői voltak: Barna József, Bojtor Dávid, Buchinger Rita, Dobos Péter, Érsek Péter, Fogel Péter, Gyarmati András, Helmeczi András, Helmeczi Gina, Helmecziné Gál Eszter, Janositz Ábel, Janositz Lóránd, Kászonyi András, Kászonyiné Koháry Éva, Kifor Attila, Kissné Juhász Éva, Kmetty Emília, Koltai Csilla, Koltai Viktor, Kovács Nóra, Kovács Zoltánné, Kupi Tímea, Léner Tibor, Ley Márta, Lieber Marcell, Lieber Tamás, Lopusny Endre, Magyar Balázs, Málnás Zsolt, Málnás Zsoltné, Maracskó Sándor, Mielec Attila, Mielec Kristóf, Mielec Péter, Mielecné Zink Judit, Rohrbacher Péter, Selmeci László, Simigh Péter, Simon Árpád, Simon Árpádné, Simon Hajnalka, Sütő Mónika, Vámos Judit, Varga Mariann, Vári Andrea, Zömbik Viktor, Zömbikné Kósa Mariann

Lieber Tamás

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu