Barlangokról felszínesen - Húsvétolás Aggteleken

BARLANGOKRÓL FELSZÍNESEN
Húsvétolás Aggteleken

Az Aggteleki Karsztot azokhoz a turisztikai célpontokhoz sorolhatjuk, melyeket nem lehet holmi villámlátogatással letudni. A felszínen található értékek mellett az igazi attrakciót a barlangok jelentik, bár a velük való ismerkedés is csak felszínes lehet egy ünnepnappal megtoldott hétvégén.

Az UNESCO Világörökség részét képező, közel kétszáz kisebb-nagyobb barlangot magában rejtő észak-magyarországi hegyvidék számtalan túralehetőséget nyújt a föld alatti világ szerelmeseinek, ahol barlangkutatóként és laikusként egyaránt kielégíthetjük kíváncsiságunkat.

Az idei húsvétot barátaimmal hagyományosan az Aggteleki Nemzeti Park területén töltöttük, s programunkat négy nap alatt nem kevesebb, mint hét barlang megtekintése alkotta.

A Rákóczi-barlang

A Bódvarákó község szomszédságában található Esztramost a kőbányászat jócskán megskalpolta, emiatt a csonka hegy látványa sokkal inkább taszítja az idegent, mintsem magához csalogatná. A külső benyomás azonban csalóka, az Aggteleki Nemzeti Park és hazánk egyik legszebb barlangját találjuk itt.

A Rákóczi (1.sz.)-barlang az 1950-es évek vége óta ismert, a hegy belsejében végzett vasércbányászat tárta fel. Kiépítésére 1992-ben került sor. Ekkor készült el a táróból a 60 méterrel mélyebben található tó szintjéig vezető vasrámpa- és lépcsőrendszer, melynek beszerelését barlangvédelmi szempontok indokolták (a járófelületek csak a felfüggesztéseknél érintkeznek a fallal, így küszöbölve ki a taposás okozta károkat a barlang gazdag képződményvilágában). A falakat a borsókő és a legkülönfélébb cseppkőkiválások együttese borítja.

A Rákóczi-barlang korábban csak előzetes egyeztetés útján volt látogatható, 2007 áprilisától azonban a nyitva tartási időben a bányaudvarban létesített pénztárépületnél bárkit szívesen fogadnak. A nemzeti park rövid távú tervei között szerepel a szomszédos 2. számú barlanggal való összeköttetés megvalósítása. Az egykori műhelyépületeket hamarosan bányamúzeummá alakítják, a lerobbant állagú néhai irodaépületből pedig szállodát építenek. Néhány éven belül Bódvarákó térsége az Aggteleki Nemzeti Park frekventált területévé válhat.

A Vass Imre-barlang

A Jósvafőtől 2 km-re északnyugatra terpeszkedő Tohonya-völgy önmagában is kellemes felszíni túrát biztosít. Legszívesebben azonban a barlangászok járnak erre, akik két célpontot is találnak itt. (A völgy alsó felében a Kossuth-barlang, felső, északi végén az 1954-55-ben felfedezett Vass Imre-barlang nyílik.) Az 1 km hosszú, időszakosan patakos Vass Imre-barlangba ma már a nemzeti park idegenvezetőjének kíséretében léphetünk be, ugyanis az egykori föld alatti hidrológiai kutatólaboratóriumként is funkcionáló üregrendszer az ottjártunkkor nyitva lévő Lagúnás-szifonig, kiépített villanyvilágítás mellett bárki számára látogatható. A barlang végpontját jelentő Ciklopszok csarnokáig azonban már csak barlangászok túrázhatnak, előzetes engedély birtokában.

Baradla-barlang

Hazánk legnagyobb barlangrendszere Aggtelek, Jósvafő és a szlovákiai Domica között húzódik, hosszúsága megközelíti a 25 km-t. A Baradla az Aggteleki Nemzeti Park legfőbb bevételi forrása, így nem csoda, ha a legtöbb program, illetve túralehetőség ide koncentrálódik. Különösen így van ez húsvét táján, amikor a programot szabadtéri rendezvényekkel is színesíthetjük. A barlangot felkereső turisták a magyarországi oldalon az aggteleki rövidtúra, a vörös-tói középtúra, az aggtelek-jósvafői hosszútúra, valamint a Retek-ágot is érintő speciális túra közül választhatnak. A vörös-tói barlangszakasz 2005-ben befejezett felújítása óta világszínvonalú „létesítményt” tekinthetnek meg a Baradlát felkeresők.

A Béke-barlang

Az 1952-ben felfedezett Béke-barlang valamivel több mint 7 km-es hosszával az Aggteleki Karszt második, hazánk harmadik legnagyobb barlangja. A Szár-hegytől délre, 1954-ben nyitott mesterséges bejáraton juthatunk be a Komlós-patak föld alatti rendszerébe.

A Béke-barlang a Baradla után a nemzeti park második legnépszerűbb túracélpontja. A csodálatos cseppkőalakzatokkal díszített, 2-3 méter széles és az átlagosan 10 méter magas főág viszonylag könnyen járható, nehézséget csupán az időszakosan váltakozó vízszint jelenthet, melyet közel 430 mésztufagát duzzaszthat fel, kisebb-nagyobb tavakat alkotva. A Béke-barlangban ajánlott viselet a gumicsizma, a végpontot jelentő jósvafői szanatóriumig túrázó barlangászok felszerelésüket viszont általában neoprén öltözettel egészítik ki. Erre minden okuk megvan, hiszen a víz nyáron sem melegebb 10°C-nál.

Túránk érdekessége volt, hogy a jósvafői mesterséges kijárat közelében lévő Margitics-szifont zárva találtuk. A víz szintje olyannyira megemelkedett itt, hogy egy kisebb tó alakult ki. A szifonon való átjutás tehát ellehetetlenült, ám csoportunk az oda-vissza úttal így is tekintélyes távolságot tett meg.

Kossuth-barlang

A Nagy-Tohonya-forrást megbontva 1956-ban fedezték fel a Jósvafőn nyíló Kossuth-barlangot, mely a nemzeti park látogatható barlangjai közül jellege miatt elsősorban barlangászokat fogad, de a nemzeti park ún. különleges túra keretében kis létszámú, gyakorlott túrázóknak is készséggel megmutatja. Az aktív patakos barlang bejárását a mély vízzel kitöltött szakaszok felett a falakon rögzített lépések segítik. Az alattunk folyó patak látványa és hangja teszi különlegessé ezt a túrát.

Rejtek-zsomboly

A legnagyobb várakozás számunkra az Alsó-hegyi Rejtek-zsomboly meglátogatását előzte meg. A Szögligetről megközelíthető barlang ugyanis rászolgált a nevére. Mivel a bejárat aknafedelét az erdőben semmi sem jelöli, ráadásul jelzett út sem vezet oda erősen emlékezőképességünkre voltunk utalva a bejárat megtalálását illetően.

A barlang két 60 méter alá nyúló párhuzamos aknarendszerből, illetve a kettőt összekötő többé-kevésbé vízszintes szakaszból áll. A nemzeti park engedélyével a régi rész látogatható, melyet a képződmények – elsősorban borsókőkiválások – megóvása érdekében létrákkal építettek ki. Az alsó, 30 méteres létra megmászása – természetesen kötélbiztosítás mellett – némi edzettséget igényel.

Meteor-barlang

Az Alsó-hegyen, Bódvaszilas község közelében találjuk az 1961-ben felfedezett, 1672 méter hosszú és 162 méter mély víznyelőbarlangot, a Meteort. A nagyközönség számára megnyitott barlangok közül ennek meglátogatása igényli a legnagyobb fizikai igénybevételt. Amihez persze a megközelítése is hozzájárul. A túra a bejárati szűkület leküzdésével indul, majd omladéktömbök között kúszva, mászva, aknákba szerelt létrákon ereszkedve érjük el a 100 méter mélységben található Titánok csarnokát. A 110 méter hosszú, 20-30 méter széles, terem 10-15 méter magas cseppkőoszlopokkal büszkélkedhet. A Titánok csarnoka hazánk második legnagyobb barlangi terme.

A túrákkal kapcsolatos bővebb információ a www.anp.hu internetes oldalon található.

Húsvéti programunk megvalósulásához az Aggteleki Nemzeti Park nyújtott segítséget, melyet ezúton is köszönünk.

Lieber Tamás

GALÉRIA

Afrika térképe a Rákóczi-barlangban

Csoportunk a Rejtek bejáratánál

A Rejtek-zsomboly nagyaknája

Borsókövek a Rejtekben

A Rejtek-zsomboly jellemző kiválásai

Csoportkép a Béke-barlang előtt

Baradlában

A Retek-ág névadó cseppkövei

Elefántláb - alámosott cseppkő a Retek-ágban

Részlet a Retek-ágból

Törött retekcseppkő

Cseppkődenevér

A Meteor lejárata

 
 

© 1999-2007 BEBTE www.bebte.hu