A dorogi Névtelen-barlang

Zárójelentés a Dorogi Névtelen-barlangban [Hungária-barlang] a 2002-2003. években végzett kutató munkákról

(Kivonat a Gerecse barlangkutató és Természetvédő Egyesület készülő, 2003. évi évkönyvéből)

Összeállította: Juhász Márton kutatásvezető

[A „kapcsos” zárójelben lévő szövegrészek Lieber Tamás (BEBTE) kiegészítései]

A Dorog város külterületén emelkedő Kis-Kőszikla (Hungária-hegy) ÉK-i területrészén, a Baumit Kft. dorogi kőbányájában, az Öreg Bánya déli részén, a +200 mBf szinten, 2002. elején a bányaművelés során megnyílt [és a dorogi Szabó István által bejelentett] 4662/22. kataszteri számú, „Dorogi Névtelen-barlang” néven nyilvántartott üreg kutatását egyesületünk [Gerecse Barlangkutató és Természetvédő egyesület] a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által 22-4/2002. számon kiadott, és 2006. december 31-éig érvényes kutatási engedély* alapján végezte.

A felfedezés időpontjában a barlang nagyobbrészt instabil robbantási kőzettörmelékkel eltorlaszolt bejárata a bányaudvar szintje fölött kb. 5 m-rel nyílt meg. Meredek lejtésű tágas bejárati folyosója egy kisebb terembe torkollott, melynek alját ekkor még nagymennyiségű kőzettörmelék alkotta. A termecske felső végéből egy szálkőben végződő rövid, szűk járat vezetett meredeken felfelé. A barlang hossza ekkor kb. 10 méter volt.

A felfedezést követően igen intenzív feltáró munka indult meg, melyben tagjaink mellett a dorogi Benedek Endre barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület tagjai is jelentős mértékben közreműködtek [a két egyesület tagjai hetenkénti váltásban dolgoztak].

A bejárati zóna megtisztítása után a terem alján lévő omladék eltávolítása következett. A mélység növekedésével a kitermelés egyre nehézkesebbé és létszámigényesebbé vált. A nagyobb kőtömböket eleinte még ki tudtuk vonszolni, később már szükség volt a szétdarabolásukra, melyet fúrásos-ékeléses szétrepesztéssel oldottunk meg. Szerencsére hamarosan kiderült, hogy a bejárat szintje alatt 5-6 méterrel a robbantás egy alsóbb bejáratot is létrehozott. Ennek kívülről történő megnyitásához (a bányafalra támaszkodó több 10 m3-nyi kőzettörmelék bányaudvar szintjéig történő eltávolításához) a bányaüzem nyújtott jelentős munkagépes segítséget. Az alsó bejárat megnyitásával a munka ismét felgyorsult. A kőtörmeléket teljes mértékben kipucoltuk, alatta azonban a remélt levegős járat helyett masszív agyagos-löszös kitöltésbe ütköztünk. A 2002. év végéig ennek az anyagnak a kitermelése folyt, s a barlang talpszintjét az alsó bejárat alatt 2,6 m-ig sikerült lesüllyeszteni.

A feltárás a 2003. évben sajnos már nem folytatódott. A bányaüzemmel történt egyeztetési nehézségek miatt (termelési problémákra való hivatkozással folyamatosan kérték a kutatás szüneteltetését) gyakorlatilag csak néhány ellenőrző bejárásra nyílt lehetőségünk, tényleges feltáró munkákra nem került sor.

A Dorogi Névtelen-barlang felső triász vastagpados dachsteini mészkőben alakult ki, É-D irányú törésvonal mentén. Jól fejlett gömbüstjei és gömbfülkéi, valamint borsóköves ásványképződményei alapján termálkarsztos genetikájú. A barlang 1,7 m széles és 3,4 m magas alsó bejárata egy a talpszintjén 5,5 x 3 m-es alapterületű terembe vezet. E 10 m magasságú, feljebb helyenként 5 m-es átmérőjűre bővülő terem felső részén, a bejárati szint felett 6,5 m-re nyílik a 2,5 m széles és 3,5 m magas felső (felfedező) bejárat, amely a feltárás következtében már csak ablakként funkcionál. A terem most már nehezen megközelíthető látványossága a mennyezetén a kőzetfelszínből kipreparálódott Megalodus kőbelek csoportja, melyek szépsége a tatai Megalodusz-barlang hasonló képződményeivel vetekszik. A barlang vertikális kiterjedése jelenleg kb. 17 m (+14,4 m, -2,6m), a járatok összhosszúsága kb. 25 méter.

A fentebb említett egyeztetési nehézségek, valamint egyéb kutatási lekötöttségeink miatt úgy határoztunk, hogy a munkát itt nem folytatjuk tovább, a barlang kutatását egyesületünk részéről befejezettnek tekintjük.

[A BEBTE továbbra is fenntartja a jogot a kutatás folytatására, amennyiben az adminisztratív körülmények ezt lehetővé teszik.]

Tatabánya, 2004. február
[Dorog, 2004. május]

[* Mivel a tatabányai egyesület kutatásvezetője a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINP) barlangtani felügyelője is egy személyben, összeférhetetlenség okán, az általa vezetett és a DINP illetékességi körébe tartozó barlangfeltárásokról, „külsős” nemzeti parknak van joga rendelkezni]
A barlang alsó bejárata
A barlang alsó bejárata
Felső bejárat
Felső bejárat
Szabó István, a felfedező
Szabó István, a felfedező
SzabóZé
SzabóZé
Borsókövek
Borsókövek

 
 

© 1999-2005 BEBTE www.bebte.hu